Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Növelné szerepét a közel-keleti régióban Franciaország

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Emmanuel Macron és a dubaji koronaherceg a dubaji Világkiállítás díszpavilonjában 2021 december 3-án
Emmanuel Macron és a dubaji koronaherceg a dubaji Világkiállítás díszpavilonjában 2021 december 3-án   -   Szerzői jogok  THOMAS SAMSON/AFP or licensors

80 darab "Rafale" típusú szuperszonikus vadászbombázó repülőgép vásárlásáról írt alá megállapodást Az Egyesült Arab Emirátusok és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki rövid látogatásra érkezett pénteken Dubajba. A gépeket 2027-től szállítják majd le az országba, a vételár pedig kétmilliárd euró lehet, melyet 2024-ben fizetnek ki.

A Rafale negyedik generációs, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet a Dassault Aviation gyárt Franciaországban, 2004 óta - a cég egyébként "történelmi szerződésnek" nevezte a vételt. Az öböl-menti ország az 1990-ben gyártott, de általuk 2000-ben megvett 60 db Mirage típusú repülőgépet cseréli le most újabbakra.

A 80 vadászbombázón kívül az Emirátusok helikopterből is bevásárolt: 12 Caracal típusú francia gépet vettek, mely lépést Macron "a két ország közötti stratégiai partnerség legfőbb betetőzésének" nevezte közleményében.

A Dubajba érkező államfőt a koronaherceg, Abu Dhabi Mohammed ben Zayed Al-Nahyane - ismertebb nevén MBZ - fogadta a 2020-ra tervezett, végül a koronavírus-járvány miatt egy évvel eltolt dubaji Világkiállítás díszpavilonjában. Itt először kettesben magánbeszélgetést folytattak, majd részt vettek a szerződések aláírásán is.

Az Emirátusok jelenleg Franciaország ötödik legfontosabb gazdasági partnere a védelmi bevételeket tekintve: a 2011-2020-as időszakban 4,7 milliárd eurót költöttek el francia hadibeszállítóknál egy parlamenti jelentés szerint. A most vásárolt 80 géppel pedig az UAE megelőzi Katart (a katariak ugyanebből a típusból 36 db-ot vettek) és Egyiptomot is (ők 2015-ben 24, majd 2021-ben még 30 darabot rendeltek).

Nem csoda hát, ha az elnököt most is népes delegáció kísérte: vele tartott Jean-Yves Le Drian külügyminiszter, Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Florence Parly hadügyminiszter - csakúgy, mint a legnagyobb francia cégek - az Airbus, a Thalès, az Air Liquide és az EDF - vezetői is.

A látogatás időpontja sem volt véletlen: Macron és küldöttsége épp az Egyesült Arab Emirátusok megalakulásának 50. évfordulóján - pontosabban annak másnapján - érkezett az országba.

Macronnak nem jön túl jókor a közel-keleti vizit

A dubaji vizit az első volt a francia köztársasági elnöknek a következő napokra szervezett utazásai közül: az Emirátusokból még péntek este Katarba, szombaton pedig Szaúd-Arábiába látogat a francia elnök.

Ez utóbbi utazás belpolitikai szempontból nem éppen kellemes az újraválasztásra készülő Macron számára. Az utóbbi években több kritika is érte Párizst, amiért fegyvereket adott el a szaúdiaknak, akik azt a jemeni konfliktusban használták fel helyi szövetségeseik oldalán. Az Amnesty International szerint a szaúdiak háborús bűnöket hajtottak végre a francia fegyverekkel.

Az sem vet túl jó fényt a francia államfőre, hogy ő lesz az első nyugati vezető, aki a 2018-as Dzsamal Khasogdzsi gyilkosság óta személyesen találkozik az amerikai források szerint a újságírógyilkosság kitervelőjének és megrendelőjének tartott szaúdi koronaherceggel.

Az elnöki hivatal meg is próbálta élét venni a dolognak. Kiadtak ugyanis egy közleményt, amiben azt írják: Macron a felsorolt országokban a "terrorizmus elleni küzdelem, a radikális iszlám és mindezek finanszírozása elleni harcról" folytat megbeszéléseket, mivel "az ezekkel az országokkal való együttműködés kiemelten fontos a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezettel szembeni fellépés, illetve a franciák és az európaiak biztonságának garantálása szempontjából.

"Mint ahogy mindig is teszi utazásai során, az elnök fel fogja hozni az emberi jogok kérdését is, amikor ez szükséges" - felelte az elnöki hivatal a civil szervezetek kritikáira adott nyilatkozatában. Mint írják: a találkozó nem a koronaherceg megerősítését szolgálja, egyszerűen csak arról van szó, hogy "nem képzelhető el ambiciózus politika a Közel-Keleten anélkül, hogy párbeszédet ne folytatnának a szaúdi királysággal", mely egyébként tagja a G20-aknak és megkerülhetetlen gazdasági szereplő is a régióban.

A Human Rights Watch emberi jogi jogvédő civil szervezet azonban úgy reagált: "a fegyvereladások és a kétes katonai partnerségek fenntartása a terrorizmus elleni harc nevében, illetve az emberi jogok sárba tiprása mindörökre foltot hagynak Emmanuel Macron diplomáciai működésén".

Franciaország "megbízható partner" akar lenni a régióban

Az elnöki stábot azonban ez úgy tűnik, nem zavarja, sőt. A köztársasági elnök épp azt szeretné elérni, ha a régióban nagy súllyal bíró ügyekben Franciaország egyfajta békítő, egyensúly-teremtő szerepkörben léphetne fel, afféle "mérleg nyelveként".

Legyen szó Líbiáról, Libanonról, az iráni atomprogramról, vagy épp Irakról, Franciaország a "megbízható, megkerülhetetlen partner" akarnak lenni, aki "elősegíti a párbeszédet minden résztvevő között".

Ezt rögtön el is kezdheti, miután Libanont súlyos gazdasági válság sújtja, melyet csak tovább mélyítettek az öböl-menti országok - többek között Szaúd-Arábia - által ellenük hozott szankciók, melyek befagyasztották a Bejrútba irányuló összes szállítmányt.