NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága

Felülbírálta a Kúria döntését az Európai Unió Bírósága
Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Associated Press
Írta: Gábor Tanács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A magyar nemzeti bíróság nem zárhatja el a bírókat attól, hogy kikérjék az Európai Unió Bíróságának véleményét arról, hogy mi felel meg az uniós jognak, és mi nem.

HIRDETÉS

**Nem akadályozhatja meg egy nemzeti bíróság, hogy a bírák az uniós jog értelmezése érdekében az Európai Unió Bíróságához forduljanak, és emiatt fegyelmi eljárást sem lehet folytatni velük szemben - mondta ki az Európai Unió Bírósága kedden egy magyar bíró által indított eljárásban. **

Vasvári Csaba magyar bíró egy büntetőügyben fordult előzetes döntéshozatali eljárásban egy konkrét és két, a bírósági szervezetet érintő általános kérdéssel az uniós fórumhoz. Egy svéd vádlott ellen folyó büntetőeljárásban az volt a kérdés, hogy a bírósági tolmácsolás magyar szabályozása biztosítja-e a tisztességes eljáráshoz való jogát egy külföldi vádlottnak. Emellé azonban Vasvári két másik kérdést is feltett, gyakorlatilag a saját szerepéről: az egyik arról szólt, hogy a magyar bíróságok sokat kritizált kinevezési rendje alkalmas-e arra, hogy biztosítsa a bíróságok, és ezzel az ő függetlenségét, a másik pedig arra vonatkozott, hogy a bírók javadalmazása - amely alacsonyabb például az ügyészeknél, és jelentős részben a bírói vezetők döntésén múlik - elég-e ahhoz, hogy biztosítsa a függetlenségüket.

Polt Péter legfőbb ügyész megtámadta Vasvári döntését a Kúriánál, amely kimondta, hogy ezeket a kérdéseket nem teheti fel magyar bíró az Európai Unió Bíróságának. A Kúria álláspontja gyakorlatilag az volt, hogy egyrészt Vasvári "az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel", másrészt a magyar bírói rendszerre vonatkozó jogszabályok uniós bírói felülvizsgálatát kezdeményezte, ami jogszabályba ütközik. Ráadásul ezután a Fővárosi Törvényszék fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen.

Ezután Vasvári újabb két kérdéssel egészítette ki a korábbi hármat: az egyik arra vonatkozott, hogy a egy nemzeti bíróság (a Kúria) megakadályozhatja-e, hogy egy nemzeti bíró előzetes döntéshozatali eljárásban kérdéssel forduljon az EUB-hoz, a másik pedig arra, hogy lehet-e emiatt fegyelmi eljárást indítani egy bíró ellen. 

Az ítélet értelmezéséhez Bárd Petrától, a CEU Demokrácia Intézetének kutatójától kértünk segítséget. 

- Hogyha a tolmácsolás minősége nem megfelelő, akkor a külföldi vádlott nem fogja érteni a vádat, nem fog tudni megfelelően védekezni, ebből következően a büntetőeljárás nem lesz tisztességes - magyarázta az EUB első kérdésre adott válaszát a kutató. 

Az Európai Unió Bírósága a felsorolt öt kérdésből a két általánosról, ami általában a magyar bírósági szervezetrendszerre vonatkozott, kimondta, hogy nem befogadhatóak. Az utólag felvetett két kérdésben azonban elmarasztalta a Kúriát és a legfőbb ügyészt. 

- Csak azért, mert egy párbeszédet kezdeményez egy nemzeti bíró a luxemburgi bírósággal, nem lehet ellene fegyelmi eljárást kezdeményezni - mondta az Euronewsnak Bárd Petra. - Illetőleg azt sem lehet kimondani, amit egyébként a Kúria kimondott, hogy maga a kérdés is jogellenes. 

Miközben tehát az EUB maga is megállapította, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket a Kúria nem megfelelőnek nyilvánított, nem fogadhatja be, azt is kimondta, hogy ezt minden esetben csak az EUB- bírálhatja el, a Kúria vagy más nemzeti bíróság nem.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az uniós bíróság korlátozhatja a bűnözök elleni adatgyűjtést a tagállamokban

Az Európai Bíróság szerint a "Stop Soros" törvény sérti az uniós jogszabályokat

A lengyel Alkotmánybíróság hátrébb sorolta az uniós jogot