Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A metánkibocsátás okait vizsgálják Oroszországban

Access to the comments Kommentek
Írta: Peter Kristof
euronews_icons_loading
A metánkibocsátás okait vizsgálják Oroszországban
Szerzői jogok  Copyright Thomson Reuters 2021

Tudósok keresik a választ arra, mi az oka annak, hogy az utóbbi években metánt kibocsátó, úgynevezett „robbanó kráterek” jelentek meg Oroszország egyik régiójában, a Jamali Nyenyecföldön.

Az első ilyen krátert 2014-ben fedezték fel egy gázmező közelében, a legújabbat pedig tavaly. A mintegy 33 méter mély és 25 méter széles gödörrel a régióban felfedezett kráterek száma 17-re emelkedett.

Robbanó kráterek

A tudósok azt próbálják kideríteni, mi okozza a robbanásokat. A Szkolkovo Tudományos és Technológiai Intézet Szénhidrogén-visszanyerési Központjának vezető kutatója, Jevgenyij Csuvilin azt mondja, a fagyott kőzet felső rétegeiből származó gázkibocsátás Oroszország sarkvidéki övezetében egy új és eddig kevéssé feltárt természeti jelenség.

A tudósok szerint a kráterek kialakulását a globális felmelegedés következtében felolvadó fagyott altalaj okozhatja. A gázbuborékok úgy nyomulnak felfelé, mint a palacsinta alatt rekedt levegő, aztán felrobbannak.

Oroszország egy másik részén, a Vaszjugan folyó befagyott mocsárrendszerének az éghajlatváltozás miatti olvadása okoz aggodalmat, mert az olvadás következtében szén-dioxid- és metán kerül a légkörbe.

Olvadó mocsárrendszerek

A talaj megolvad és elvékonyodik, ezért nagy számban új, kis tavak képződnek, a régiek pedig nőnek, ami jelentős szén-dioxid- és metánkibocsátással jár – magyarázza Szergej Kirpotyin, a Tomszki Állami Egyetem vezető biológusa:

A két oroszországi jelenség arra figyelmeztet a hamarosan kezdődő glasgow-i klímacsúcs előtt, hogy az elsősorban a szén-dioxid kibocsátásra fókuszáló politikai döntéshozóknak a metánkibocsátás megfékezésével is foglalkozniuk kell.