Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kivonul az Amnesty International Hongkongból, mert ellehetetlenítették működésüket

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Férfi sétál el a hong kongi Amnesty egyik irodája előtt - a szervezet az év végéig mindkét helyi irodáját felszámolja
Férfi sétál el a hong kongi Amnesty egyik irodája előtt - a szervezet az év végéig mindkét helyi irodáját felszámolja   -   Szerzői jogok  Vincent Yu/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved

40 év után bezárja hongkongi irodáit az Amnesty International. Az emberi jogi szervezet azért döntött így, mert a kínai nemzetbiztonsági törvény miatt ellehetetlenült működése az országban, és nem tudja garantálni munkatársai biztonságát. A döntést hétfőn jelentették be- írja a Guardian.

"Nehéz szívvel hoztuk meg ezt a döntést, de a hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatt szó szerint lehetetlenné vált az emberi jogi szervezetek működése a városban, az, hogy szabadon és félelem nélkül dolgozhassanak, anélkül, hogy későbbi megtorlásoktól kelljen tartaniuk a kormány részéről" - mondta Dr Anjhula Mya Singh Bais, az AI nemzetközi testületének elnöke.

"Hongkong régóta ideális helyszínt biztosított regionális bázisunknak és más, nemzetközi civil szervezeteknek, de az egyre erősödő, a hatóságok által folytatott, helyi emberi jogi csoportokat és szakszervezetek elleni kampány, az egyet nem értő hangok elhallgattatását célzó intézkedése, a kiszámíthatatlan jogi környezet miatt egyre nehezebb fenntartani a működésünket."

Közleményében az Amnesty azt írja: a hónap végéig helyi irodáját, az év végéig pedig regionális székházát is bezárja. A kutatási-, tanácsadási- és kampányprojekteket más, az ázsiai régióban található irodáik veszik át.

A nemzetbiztonsági törvény, ami alapján bárkit perbe lehet fogni

A kínai nemzetbiztonsági törvényt 2020 júniusában vezették be. Azóta törvénytelennek minősül a külföldi hatalmakkal való szövetkezés, terrorizmus, szeparatizmus és felforgatás - a büntetés ezekben a vádpontokban akár életfogytiglani börtön is lehet.

Eddig több mint 150 embert tartóztattak le az új törvény értelmében, és több mint felük ellen vádat is emeltek. A letartóztatások egyre nagyobb hányadát teszik ki a nem-erőszakos cselekmények, melyek a politikai diskurzushoz kapcsolódnak, ide értve a demokráciát vagy függetlenséget támogató írások tulajdonlását vagy online publikálását.

Tucatnyi aktivista, kampánymunkatárs, politikus és egykori törvényhozó jelenleg is börtönben várja tárgyalását - őket azzal vádolják, hogy részt vettek tavaly egy nem-hivatalos előválasztásban tavaly. De a törvény itt nem áll meg: a mindennapi élet aspektusaira is hatással van, legyen szó iskolai tantervről vagy köztéri művészetről, emlékezetmúzeumról, vagy épp egy maratonon viselhető öltözékről.

A törvény értelmében több helyi újságot bezártak, munkatársaikat pedig letartóztatták. Legalább 35 civil társadalmi csoport és szakszervezetet oszlattak fel erőszakkal a törvény bevezetése óta, ide értve a város legrégebb óta fennálló, legnagyobb csoportjait is, több csoport tagjait szintén letartóztatták.

Homályos a törvény és direkt nem tisztázzák, milyen esetekben alkalmazható

A hongkongi kormány régóta visszautasítja, hogy világosan meghatározza, hogyan lehetne az új törvény tiszteletben tartásával legálisan működni, legfőképp az újságírók és tanácsadó csoportok helyzetében. Ezzel párhuzamosan egyre több területen hivatkoznak a törvényre, és a magánszférában is nekikezdett a letartóztatásoknak, hogy biztosítsák: a várost igazi "patrióták" irányítják.

"A nemzetvédelmi törvény miatt kialakult elnyomó környezet és állandó bizonytalanság lehetetlenné teszi, hogy megállapítsuk, mely cselekmények eredményeznek büntetőjogi szankciót - mondja Bais. - A rajtaütések, letartóztatások és vádemelések az ellenzékiekkel szemben jól mutatják, hogy milyen jól ki lehet használni a törvény nem egyértelmű voltát, és milyen egyszerű úgy manipulálni azt, hogy bárki ellen fel lehessen használni, akit a hatóságok célba vesznek".

Negyven évnyi hongkongi jelenléte alatt az Amnesty kampányolt már a halálbüntetés eltörléséért 1993-ban, de a 2019-es nagy tömegtüntetések és az azt követő megtorlások után is intenzív kutatást és tanácsadást folytatott. Dr. Agnès Callamard, a nemzetközi szervezet főtitkára szerint az AI hongkongi csapata "fényt gyújtott az emberi jogi erőszak felett a legsötétebb periódusban."