Az Amnesty International a helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján, a civil lakosságra fókuszálva készítette el jelentését a háborús konfliktusról.
HIRDETÉSMind az örmény, mind az azeri hadsereg aránytalanul súlyos támadásokat hajtott végre, és nemzetközileg betiltott, pontatlan fegyverzetet használt a polgári lakosság ellen is, a tavaly őszi, 44 napos, Hegyi-Karabahért zajlott háborús konfliktus során – áll az Amnesty International jelentésében.
A nemzetközi jogvédő civilszervezet a helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján állítja, hogy mindkét fél bevetett tiltott kazettás-, és fürtös bombákat, ballisztikus rakétákat, pontatlan tüzérséget, és kegyetlenkedett a civil lakossággal.
Így az örmény és az azeri haderő nemzetközi jogot sértve ölte, sebesítette meg polgári személyek százait, késztetett tízezreket menekülésre.
Rendszeres örmény támadások értek négy azeri települést (Gandzsa, Barda, Gashalti és Qarayusulfi), és az azeriek is következetesen lőttek négy örmény várost (Sztyepanakert, Davit-Bek, Martuni és Martakert) a harcokban.
A harcokban több mint 5 ezer katona vesztette életét a két oldalon. Valamint 94 azeri és 52 örmény civil áldozatot is szedett a háborúzás, amit az orosz elnök közvetítésével, november közepén zárt le egy olyan fegyvernyugvás, amit az azeriek győzelemként, az örmények megalázó vereségként élnek meg.
A konfliktus rendezésének újabb lépéseiről kezdett tárgyalásokat Vlagyimir Putyin Ilham Aliyev azeri államfővel és Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel Moszkvában – amit az ottani örmény nagykövetség előtt és Jerevánban is tüntetések kísérnek.