NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Oroszország és Kína támogatását várja Európa az Antarktisz megmentéséhez

Együttműködésben a The European Commission
Oroszország és Kína támogatását várja Európa az Antarktisz megmentéséhez
Szerzői jogok euronews
Írta: Claudio Rosmino
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Antarktisz és a környező tengerek központi szerepet játszanak a Föld éghajlatában és tengeri ökoszisztémában. A klímaváltozás és a túlhalászat miatt az elmúlt 30 évben az Antarktisz 1,8°C-kal melegedett, ami háromszorosa a globális átlagnak. A tengeri jég pedig gyors ütemben csökken.

Az Antarktisz és a környező tengerek központi szerepet játszanak a Föld éghajlatában és tengeri ökoszisztémában. A klímaváltozás azonban felborítja az egyensúlyokat. Az Ocean-ben ezúttal egy ambiciózus tervet mutatunk be, melynek célja, hogy megvédje a bolygónknak ezt a kulcsfontosságú területét.

Az Antarktisz, a fehér kontinens, a Föld egyik legtisztább helye. A bolygó déli féltekén ez a hatalmas terület  és az a környező vizek alapvető alkotóelemei a Föld klímagépezetének. Képes lenne elnyelni a globális hőtöbblet csaknem háromnegyedét, és a világóceánok által megkötött szén-dioxid harmadát.

Ez a csodás világ azonban veszélyben van.  Az éghajlatváltozás már tapintható, és gyakorlatilag visszafordíthatatlan hatással van a tengeri élővilágra és a biológiai sokszínűségre.

A tudósok már kongatják a vészharangot

Az elmúlt 30 évben, 1989 és 2018 között az Antarktisz 1,8°C-kal melegedett, ami háromszorosa a globális átlagnak. A tengeri jég pedig gyors ütemben csökken.

A Belgica121 expedíció a Nyugat-Antarktiszi-félsziget tengeri biodiverzitását vizsgálta 2019-ben.

Céljuk az volt, hogy megállapítsanak egy részletes viszonyítási alapot a a globális felmelegedésnek különösen kitett területen élő fajokról.

A misszió vezetője Bruno Danis tengerbiológus, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora volt - több mint 2000 szerves és ásványi mintát gyűjtöttek az expedíció során. A tudósok jelenleg is ezeket elemzik, és egy speciális adatbázist készítenek.

"A kutatók, a legtapasztaltabb antarktiszi tudósok, akik több évtizedes terepmunka van a hátuk mögött, azt mondják, hogy valóban szemmel látható a változás, különösen a szárazföldön."
Bruno Danis
A Brüsszeli Szabadegyetem tengeri biológia professzora

"De már a tengerben is vannak jelek, például az Antarktiszi-félszigeten van egy olyan rendszerünk, amelyet gleccserek és fjordok határolnak - és ezek a gleccserek már olvadnak, így bizonyos értelemben visszahúzódnak a rendszerből" - tette hozzá a professzor.

A biológiai sokszínűség változásainak tanulmányozásának segítségével a kutatók jövőbeli forgatókönyveket készítenek az ökoszisztémák fejlődéséről.

Ezek a tanulmányok pedig segíthetik a nemzetközi közösséget, hogy meghozza a fontos döntéseket a déli óceán biológiai sokszínűségének megőrzése érdekében.

"Olyan ökoszisztémánk van, amely gyors változásoknak van kitéve, és amellyel kapcsolatban hiányosak az ismereteink. Ráadásul az Antarktisz logisztikailag egy nehezen megközelíthető hely. Amit tehetünk, hogy megpróbáljuk megnyerni a versenyt ezzel a tudáshiánnyal szemben: olyan statisztikai modellek használatával, amelyekkel megpróbálunk előrejelezni, és kitölteni a tudásunkban lévő hiányosságokat" - mesélte Bruno Danis.

Mi lesz az óceánnal a krillek nélkül?

Az éghajlatváltozás mellett a túlhalászás is veszélyezteti ezt a gazdag ökoszisztémát.

Az egyik legkeresettebb természeti kincs a krill, egy apró rákféle, amely az Antarktisz óceánjában kulcsfontosságú szerepet tölt be a táplálékláncban: a bálnák mellett a pingvinek, a fókák és a tengeri madarak is fogyasztják.

A tengeri élővilág védelme és a régió halászatának irányítása érdekében még 1982-ben megalakult az Antarktisz tengeri élővilágának védelmével foglalkozó bizottság (CCAMLR).

A megállapodás ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a bizottság minden tagja konszenzussal egyetért.

Eddig mindössze két védett területet jelöltek ki, az egyik a Ross-tengeren, a másik az Orkney-szigetek déli partvidékén.

Az EU és tagállamai továbbá támogatják másik két új tengeri védett terület kijelölését: az egyik a keleti vizeken, a másik a Weddels-tengeren. Illetve egy harmadik javaslatot Argentína és Chile nyújtott be az Antarktiszi-félsziget nyugati részén és a Dél-Skóciai ívben.

Ez a három terület a világ óceánjának csupán 1%-át jelenti.

Globális sakkjátszma

Az Antarktisz megőrzése egyfajta globális sakkjátszma. Az Európai Unió támogatja a történelem legnagyobb védett tengeri területének létrehozására irányuló ambiciózus tervet. Ehhez Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi és óceánügyi biztosnak erős szövetségesekre van szüksége.

 A 2030-ig szóló Európai Biodiverzitási Stratégia részeként a Déli-óceán védelme prioritást élvez az EU és tagállamai számára.

Az Európa által támogatott tervet az USA, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay, Norvégia és az Egyesült Királyság is támogatja. Kína és Oroszország viszont továbbra is ellenzi a javaslatokat, elsősorban a fennálló halászati érdekeik miatt.

Az Ocean stábja felvette a kapcsolatot az orosz és a kínai CCAMLR küldöttséggel is, hogy megismerjék a véleményüket, de nem kaptak pozitív visszajelzést.

"Ezeken a védett területeken biztosítanánk, hogy a természet alapvetően pihenhessen, emberi kéz érintése nélkül. A természetnek nincs szüksége az emberi tevékenységre, további nyomásra, erőforrás-kitermelésre, halászatra vagy bármilyen más nyomásra, ami még jobban felpörgetheti a már beindult folyamatokat."
Virginijus Sinkevičius
A környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős európai biztos

"Úgy tűnik meg kell győzzük Oroszországot és Kínát és az ő kollégáikat arról, hogy ez számukra is prioritás. És mint mondtam, készen állunk a kötelezettségvállalásra" - tette hozzá Sinkevičius.

Oroszországnál és Kínánál pattog a labda

A jelenlegi geopolitikai helyzetben Genéviève Pons, az "Európa - Jacques Delors" agytröszt főigazgatója szerint a kínai vezetésnek meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy vezető szerepet játsszon az éghajlat és a biológiai sokszínűség védelmében a déli vizeken.

"Kínában tudjuk, hogy Hszi Csin-ping elnök 2020 szeptemberében az ENSZ Közgyűlésén kötelezettséget vállalt arra, hogy 2060-ra szén-dioxid-semlegessé váljon. Tehát nagy ellentmondás lenne a hozzáállásában, az elkötelezettségében, ha egyébként hagyná, hogy a valószínűleg létező legfőbb szén-dioxid-nyelőt elpusztítsák" - fogalmazott Pons. 

"Az oroszok pedig az első aláírói között voltak az 1959. december 1-jén, a hidegháború kellős közepén megkötött Antarktiszi Szerződésnek, amely abban a hidegháborús légkörben valóban a békének egy látványos és váratlan megerősítése volt. Ez a kontinens a békének és a tudománynak van szentelve" - tette hozzá.

Sok múlik a civileken is

Az antarktiszi ökoszisztéma védelméért folytatott globális versenyben a civil társadalom is fontos szereplő lehet.

Európától Amerikáig számos kezdeményezés van folyamatban annak érdekében, hogy a bizottság következő, októberi ülésének napirendjén szereplő javaslatok körül nagyobb egyetértés alakuljon ki.

A Sea Legacy az óceánok védelmét támogató nemzetközi szervezet az úgynevezett "soft power"  megközelítést támogatja.

Cristina Mittermeier-t, a SeaLegacy társalapítója azt mondta, ahhoz, hogy megkezdődhessenek az Antarktiszról szóló érdemi tárgyalások "rajtunk, a többieken múlik, hogy ne támadjuk túlzottan Oroszországot és Kínát, hanem inkább ösztönözzük őket, hogy helyesen cselekedjenek. És hogy a nyilvánosság támogassa, amire szükségünk van."

"Rengeteg ember szerte a bolygón hajlandó cselekedni. Van egy technológiai platformunk, az OnlyOne, ahol teret biztosítunk a cselekvésre. A bizottságtól azt kérjük, hogy gyorsítsa fel az Antarktisz védelméről szóló döntést" - tette hozzá. 

A védett tengeri területek nem jelentenek közvetlen megoldást az éghajlatváltozás hatásaira, mindazonáltal segíthetik az ökoszisztéma ellenálló képességét a felmelegedéshez való alkalmazkodásban.

Számos tudós és politikai döntéshozó szorgalmazza, hogy 2030-ig az óceánok legalább 30%-a kerüljön védelem alá, hogy hosszú távon biztosítható legyen a bolygónk egészsége.

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Másfél millió éves jeget keresnek az Antarktiszon