Sajnálja, hogy nem volt képes békét és jólétet hozni a háború sújtotta ország számára a tálib hatalomátvételkor elmenekült volt afgán elnök.
HIRDETÉSBocsánatot kért Afganisztán népétől a tálib hatalomátvételkor elmenekült volt afgán elnök. "Életem legnehezebb döntése volt Kabul elhagyása" - írta közösségi oldalán, majd hozzátette, "sajnálja, hogy nem tudta másképp befejezni".
Ashraf Ghani augusztus 15-én az Egyesült Arab Emírségekbe menekült, amikor a tálib fegyveresek előrenyomultak az afgán főváros felé.
A Twitteren közzétett nyilatkozatában Ghani úgy fogalmazott, nem volt más választása, mint elhagyni az országot, hogy elkerülhető legyen az erőszak elharapódzása az országban. Mint mondta, nem állt szándékában elhagyni népét, de ez volt az egyetlen megoldás. Amit tett, azt Kabul és 6 millió lakosának megmentése érdekében tette.
Az elmenekült afgán politikus tagadta és alaptalannak mondta azokat a vádakat, amelyek szerint 169 millió dollárt vitt magával az Egyesült Arab Emírségekbe.
"A korrupció olyan métely, amely évtizedekre megnyomorította országunkat, a korrupcióellenes harc elnökségem központi eleme volt. Egy olyan szörnyeteget örököltem, amelyet sem könnyen, sem gyorsan nem lehetett legyőzni" - írta nyilatkozatában Ashraf Ghani.
Elmenekülése után három nappal, augusztus 18-án Ghani élőben jelentkezett be a Facebookon. Arról beszélt, hogy a biztonsági emberek kényszerítették rá, hogy elhagyja Afganisztánt, nehogy a tálibok elfogják és megöljék.
Elmondta, hogy a tálibok a kabuli elnöki palotában szobáról szobára jártak, őt keresve. Akkor is tagadta a vádakat, amelyek szerint nagy mennyiségű készpénzt vitt magával az országból. Mint mondta, még azt sem engedték meg neki, hogy cipőre cserélje a szandálját.
Kicsoda Ashraf Ghani?
A most 72 éves Ashraf Ghani 2014 szeptembere és 2021 augusztusa között volt Afganisztán elnöke.
Az afgán politikus, akadémikus és közgazdász élete nagy részét hazáján kívül töltötte. Húszas éveiben az Egyesült Államokban, majd Libanonban tanult. Antropológus professzor volt számos külföldi intézményben, majd a Világbanknál dolgozott. Afganisztánba 2002-ben tért vissza. Ismertségre akkor tett szert, amikor a tálibok 2001-es bukása után ő vezette a vének gyűlését, a loya jirgát.
Hamid Karzai akkori afgán elnök közeli szövetségeseként 2002-ben pénzügyminiszter lett. Két évvel később, amikor kihullott az államfő kegyeiből, kinevezték a kabuli egyetem vezetőjévé, ahol hatékony reformintézkedéseket vezetett be.
Hangos kritikusa volt a nemzetközi segélyek elpazarlásának, szerinte az amerikai pénzek egy párhuzamos Afganisztánban, a külföldi irodák által alkalmazott afgánoknál kötöttek ki, ahelyett, hogy hatékony intézményrendszereket építettek volna ki belőlük az országban. Egy 2007-es BBC-interjúban így fogalmazott: "Ha afgánokkal építtetünk meg egy iskolát, az legfeljebb 50 ezer dollárba kerül, de ha a nemzetközi partnereinkkel, akkor a költségek elérhetik a 250 ezer dollárt is."
Ashraf Ghani már 2009-ben elindult az elnöki posztért, de akkor még nem volt elég politikai támogatottsága. A negyedik helyen végzett a választáson, amelyet ismét Hamid Karzai nyert meg. Az afgán alkotmány tiltja a harmadszori indulást, így Karzai a következő választáson már nem került képbe, Ashraf Ghani viszont addigra már olyan szilárd bázis épített ki maga mögött, hogy a második fordulóban 55,3%-ot nyert el. Ennek eredményeként az Egyesült Államok közbelépésével alakított kormányt.
A technokrata, aki újjá akarta építeni Afganisztánt, de nem járt sikerrel
2014 előtt megvesztegethetetlen, gyakorlatias, bár heves vérmérsékletű embernek ismerték, hivatalba lépése után azonban hírneve kissé halványodni kezdett az elnökválasztás jogszerűségével kapcsolatos botrányok miatt. Az első fordulóban elkövetett csalások miatt több mint 3 ezer embert menesztettek az afgán választási bizottságból és 8 millió szavazatot számoltak újra.
Ashraf Ghani bevezetett pár korrupció ellenes intézkedést, de törekvése kevés eredményt hozott. 2019-ben az Egyesült Államok vissza is vont egy 100 millió dolláros támogatást, amelyet egy energiaprojektre szántak, arra hivatkozva, hogy az afgán kormányban elfogadhatatlanul nagy a korrupció.