NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

In ‘t Veld: Brüsszelnek semmi hatalma nincs a tagállamok felett

Sophie In ‘t Veld az EP LIBE szakbizottságának 2021. szeptember elsejei ülésén
Sophie In ‘t Veld az EP LIBE szakbizottságának 2021. szeptember elsejei ülésén Szerzői jogok Alexis HAULOT/© European Union 2021 - Source : EP
Írta: Pálfi RitaZsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A jogállamisági mechanizmusról szóló vita rávilágít az EU szerkezeti ellentmondásaira. Sophie in t' Veld szerint kifejezetten antidemokratikus, hogy mekkora hatalom összpontosul az Európai Tanács kezében, de nem tartozik elszámolással senkinek. Az EP-képviselő erről brüsszeli tudósítónknak beszélt.

HIRDETÉS

Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel ellentétben nem az Európai Parlament hatalmát csökkentené, hanem az Európai Tanácsot tenné elszámoltathatóvá Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő, aki most megjelent könyvében komor képet fest az EU jelenlegi helyzetéről. A politikus szerint Brüsszelnek nincs semmilyen hatalma a tagállamok felett, épp ellenkezőleg, Mark Rutte holland kormányfő részéről pedig csupán "nyelvbotlás" volt, hogy Magyarországnak az EU-n kívül lenne a helye, mert határozottan az európai család része Lengyelországgal együtt.

Egyre inkább élesedik a konfliktus a jogállamisági mechanizmus miatt az Európai Parlament és az Európai Bizottság között, előbbi szerint már január elsejétől életbe kellett volna azt léptetni, ám a bizottság vonakodik ezt megtenni.

Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő szerint a parlamentnek "nagyon gyorsan bíróság elé kellene vinni az Európai Bizottságot", nem várni hónapokat a döntéssel. A szerződések alapján az EP-nek kötelessége számon kérni a bizottságot, ugyanis szerinte "egyáltalán nem elég az, amit a testület csinál a jogállamiság ügyében Lengyelországgal és Magyarországgal szemben" - erről az Euronews brüsszeli tudósítójának beszélt. Mint mondta bár tettek az elmúlt években lépéseket, indult több bírósági ügy, de "nagyon technokrata módon közelítik meg a kérdést, és nagyon is visszafogottan kezelik a helyzetet".

Egy politikai kérdésről, az Európai Unió integritásáról van szó, nem pedig pártpolitikáról. Ez politikai felelősség kérdése. És az Európai Bizottság nem vállalja ezt a politikai felelősséget.

In ‘t Veld múlt héten megjelent, Scent of Wild Animals című könyvében is arról ír, hogy a Parlamentnek élnie kell a hatalmával, hogy változásokat érjen el.

A holland politikus hangsúlyozta, hogy a szerződések alapján a bizottság a parlamentnek tartozik elszámolással és ez utóbbinak kötelessége számon kérni a bizottságot.

Ez azt jelenti, hogy "ha úgy érezzük, hogy a bizottság nem teljesít megfelelően, akkor annak következményei kell, hogy legyenek. Természetesen a végső következmény a lemondás, de nem hiszem, hogy odáig eljutunk". Azaz ha eldurvul a két uniós intézmény közötti vita, az akár a Von der Leyen-bizottság lemondatásához is vezethetne, bár ez még az EP-képviselő szerint sem egy valószínű forgatókönyv.

Lengyelország és Magyarország szilárdan az európai család része

Arra a felvetésre, hogy Hollandiában a kormány azon vitázik, hogy Magyarországnak az EU-ban van-e a helye a liberális politikus azt mondta, hogy "ez csak egy nyelvbotlás volt a miniszterelnökünktől" (In ‘t Veld a 66-os Demokraták tagja, mely korábban koalíciós társa volt Mark Rutte kormányának - a szerk.).

Lengyelország és Magyarország szilárdan az európai család része - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "mindkét kormánnyal nehéz dolgunk van, mert ők is a család része akarnak lenni, de nem ugyanazok a szabályok szerint akarnak játszani, mint mindenki más. Ez a probléma".

In ‘t Veld szerint nagyon sok olyan lengyel és magyar ember van, a kormánypártiak közt is, akik "úgy érzik, hogy nagyon határozottan részei ennek az európai családnak".

Ugyanakkor szerinte teljes illúzió azt gondolni, hogy létezhet csak gazdasági együttműködés, hiszen az mindig értékekkel jár. Példaként a digitális gazdaságot hozta, ahol az értékek közé tartozik a magánélet, a szólásszabadság, a kiskorúak védelme, a bűnözés elleni küzdelem.

Több hatalmat Brüsszelnek?

A holland politikus szerint az EU számára a kihívást nem a lengyel és a magyar kormány jelenti, mert "mert mindig lehetnek olyan kormányok, melyek nem tartják tiszteletben a szabályokat". Az igazi problémát ő abban látja, hogy a jelenlegi EU képtelen ezt a helyzetet korrigálni, orvosolni. A probléma része EU intézményi felépítése.Jelenleg ugyanis az Európai Tanács a meghatározó testület, melyben a kormány- és államfők ülnek össze és hoznak döntéseket Európáról.

"Az összes döntést ők hozzák, ami az emberek életét érinti, de közben joguk van blokkolni a döntéseket, a saját szabálysértéseikről szólókat is. Szerintem egy egészséges demokráciában szükség van fékekre és ellensúlyokra, az elszámoltathatóságra, de ez az elem hiányzik. Az Európai Tanács nem tartozik elszámolással senki felé, de ők döntenek a legtöbb ügyben " - magyarázta In ‘t Veld, aki ezt "alapvetően antidemokratikusnak" minősítette.

Erre sokféle megoldás lehet, akár az is, hogy az Európai Tanács elszámolással tartozzon az Európai Parlamentnek, de a lényeg, hogy "nincs helye egy demokráciában egy ilyen döntéshozó testületnek, melynek ekkora hatalma van, de nem elszámoltatható" - emelte ki.

Az EP-képviselő nem ért egyet azokkal, köztük Orbán Viktor magyar kormányfővel, akik szerint Brüsszelnek már most túl nagy a hatalma a tagállamok felett, és vissza kellene adnie belőle nekik.

Brüsszelnek nincs semmilyen hatalma a tagállamok felett. A tagállamoknak van túl sok hatalmuk van Brüsszel felett.

Vannak olyanok, akik egy olyan elvont fogalmat látnak Brüsszelben, ami megmondja a tagállamoknak, hogy mit tegyenek, de a valóság az, hogy a tagállamok akadályozzák meg Brüsszelt, azaz az Európai Uniót abban, hogy a jogállamiság, a migráció, a külpolitika, a biztonságpolitika és a klímaváltozás ügyében cselekedjen - sorolta a holland politikus. "Világos, hogy itt egy olyan Európai Unióra van szükségünk, amely képes egyhangúan cselekedni és beszélni" - emelte ki.

A járvány jól szemléltette az unió problémáját

Az európai járványkezelésben gondot okozott az, hogy a 27 kormánynak mindegyike más-más protokollt alkalmaz a vakcinákra. Az AstraZenecát például különböző korosztályoknak adták egyes országokban, néhány országban megkötés nélkül, máshol pedig egyáltalán nem használták.

Ez pedig rontotta a védőoltásokba vetett bizalmat. Tehát láthatjuk, hogy ezek nagyon közvetlen következményei annak, hogy a tagállamok mindegyike a saját útját járja.

Annak ellenére pedig, hogy "a koronavírus nem ismer útlevelet, határokat, nemzetiségeket, mégis azt látjuk, hog a 27 kormány mindegyike a saját útját járta. Nem törődtek az Európában mozgó polgárokkal. Egyáltalán nem törődtek velük. Csak a saját nemzeti hatalmukkal törődtek. És ez lehetetlenné tette a polgárok számára a határokon átnyúló utazást" - idézte fel In ‘t Veld.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Jogállamisági mechanizmus: élesedő ellentét Magyarország miatt

EP-elnök: Orbán nem szereti a demokráciát, ha parlamentek leépítésén gondolkodik

Újabb 5 milliárd eurónyi katonai támogatást ad Ukrajnának az EU, Szijjártó Péter nem szavazott