A tüntetők zöme azt követeli, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek.
HIRDETÉSTöbb százan tüntetnek Kabul utcáin, tiltakozva a bankok, köztük az afgán központi bank zárva tartása miatt - közölte szombaton a Hama Press afgán hírügynökség.
A tüntetők zöme azt követeli, hogy a bankok legalább egy részét adják oda nekik a betéteiken lévő pénznek. A bankok tulajdonosai ugyanakkor azt mondják, hogy nem folytathatják a munkát a megszokott rendben, amíg nem nyílik meg újra a központi bank. A pénzintézetek dolgozói közül sokan ráadásul, féltve a biztonságukat, nem merik folytatni a munkát. Hasonló a helyzet a valutaváltokkal, de még a valutaüzérekkel is.
Az afganisztáni bankok az iszlamista tálib tálibok hatalomátvétele óta, vagyis majd két hete zárva vannak, emberek milliói nem férnek hozzá a betéteikhez, a munkaadók pedig nem fizetik ki a munkavállalók bérét. A tálibok azt ígérték, hogy augusztus 25-én újra megnyílnak a bankok, de ez nem történt meg.
Az összeomlás határán
A tálibok előtte két nappal, augusztus 23-án közölték, hogy Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a jegybank ügyvezető elnökévé. Ezt megelőzően a pénzintézet korábbi vezetője, Adzsmal Ahmadi - aki a hatalomátvétel előtt külföldre menekült Asraf Gáni elnök kormánya idején vezette a jegybankot - közölte, hogy a tálibok legfeljebb az állami pénztartalékok 0,1 százalékához férnek hozzá, mert jelentős részüket az Egyesült Államok befagyasztotta.
Arra figyelmeztetett, hogy a táliboknak ellenőrzésük alá kell vonniuk a tőkeáramlást, korlátozniuk kell a hozzáférést a dolláraktívumokhoz, elkerülendő az infláció megugrását és a lakosság elszegényedését.
A CGTN kínai kábeltévé helyszíni tudósítása:
A CNN elemzése szerint az ország bankrendszere az összeomlás határán van. "Senkinek sincs pénze" - mondta a csatornának az afgán központi bank egyik alkalmazottja, aki a biztonságát féltve név nélkül nyilatkozott. Mint elmondta, sok családnak nincs elég pénze a napi kiadásokra, van, aki nem kapta meg a fizetését. Mindez súlyos gazdasági és humanitárius válság veszélyét vetíti előre.
A legnagyobb gond az, hogy Afganisztán gazdasága nagymértékben függ a külföldi valutától és a nemzetközi segélyekhez való hozzáféréstől, márpedig ezek nagy része Kabul eleste óta blokkolva van. A Világbank szerint megdöbbentő módon a támogatások finanszírozzák Afganisztán közkiadásainak 75 százalékát.
Vissza a jövőbe?
A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül foglalták el Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból.
A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.