rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nincs jogi alapja annak, hogy pert indítson a magyar kormány a támogatásokért a norvégok szerint

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter
Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

Nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben - válaszolta a 444.hu kérdésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter. Július 22-én sajtóhírekből derült ki, hogy Magyarország elesik a 77 milliárd forintos támogatástól, mert nem sikerült a donor országokkal (Norvégi, Izland és Liechtenstein) megállapodni arról, hogy ki dönthet az ebből az összegből a civileknek szánt 4 milliárd sorsáról. A norvég külügyminisztérium augusztus elején erősítette meg, hogy nem elérhetők Magyarország számára a Norvég Alap forrásai, a magyar kormány jogi lépéseket ígért.

"A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva" - magyarázta a 444.hu megkeresésére Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter.

Hozzátette, hogy nemcsak arról állapodtak meg, hogy miként válasszák ki a támogatásokat kezelő szervezetet, hanem arról is, hogy ha nem sikerül megegyezni arról, hogy melyik szervezetet bízzák meg, akkor a fennmaradó 73 milliárd forintos rész sem lesz elérhető Magyarország számára. Ezért Soreide úgy látja, hogy "nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”

Arról is beszélt a norvég politikus a lapnak, hogy az elmúlt években "számos fórumon jelezték az aggodalmukat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt. Hozzátette, hogy az olyan törvényekkel szemben különösen kritikusak voltak "amik a civil szervezeteket és az LMBT-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot". Soreide hangsúlyozta, hogy az aggályaikat "számos más ország és nemzetközi szervezet osztja".

Elmondta, hogy egyelőre nincs arra konkrét terv, hogy más módon támogassák a magyar civil szervezeteket, de "megnézik a lehetőségeket".

A magyar kormány szerint ez a pénz jár Magyarországnak

Júliusban példa nélküli konfliktus alakult ki Magyarország és Norvégia között a norvég alap összesen 77 milliárd forint értékű támogatásai kapcsán. Arról nem tudtak a felek megegyezni, hogy melyik szervezet koordinálja a 2014-2021-es támogatás civil szervezeteknek járó hányadát (ez 4 milliárd forintos tétel). A norvég fél ragaszkodott az Ökotárs Alapítványhoz, amit a magyar kormány elutasított.

A magyar kormány szerint azzal, hogy Norvégia nem fizeti ki a támogatási alapból Magyarországnak járó összeget, úgy akarja élvezni az uniós közös piachoz való hozzáférés előnyeit, hogy jogi kötelezettsége ellenére sem hajlandó fizetni ezért. A kormány ezért jogi útra akarja terelni az ügyet, erről határozat jelent meg augusztus elején a Magyar Közlönyben. Eszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, az innovációs és technológiáért felelős minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket.

A Népszava információi szerint erre válaszként diplomáciai csatornákon keresztül több országnak azt jelezte a norvég kormány, hogy "nem jár automatikusan a Norvég Alap pénze Magyarországnak, mert az önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez”.

Szakértők szerint erősen kérdéses, hogy van-e bármilyen lehetősége a magyar kormánynak ilyen precedens nélküli lépésre.

"Végülis ugye norvég közpénzről, norvég állami befizetésről van szó, úgyhogy Norvégiának igenis joga van ragaszkodni ahhoz, hogy az adófizetői pénzét, a saját nemzeti vagyonát olyan módon használják föl a célországokban, illetve kedvezményezett országokban, ahogy azt a norvég emberek és a norvég kormány elképzeli" - mondta az Euronewsnak Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója.

Mi az a Norvég Alap?

Norvégia, Izland és Liechtenstein tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), vagyis részei az EU belső piacának, de nem tagjai az uniónak.

Az EGT-tagságért cserébe az érintett országok vállalták, hogy önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez: ezt a hozzájárulást nevezik Norvég Alapnak.

Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása, és 15 ország között osztják szét.

Mi a konfliktus alapja?

A pénzt adó donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Magyarországon ez a 77 milliárd forintos összegből egy négymilliárdos tétel.

A pályázók értékelése és rangsorolása a kompetenciák, szakértelem és tapasztalat, a konzorciumon belüli szereposztás és menedzsment, illetve a programleírás és -indoklás alapján történik, továbbá az alapkezelőnek a hatóságoktól független kell lennie.

Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a donorok által elismert kritériumrendszer alapján szakmailag legalkalmasabbnak ítélt pályázó, az Ökotárs Alapítvány kapja a megbízást.

2014-ben a magyar kormány azzal vádolta az Ökotárs Alapítványt, ami akkor (is) felelt a civileknek szánt pénz szétosztásáért, hogy az általa finanszírozott szervezetek pártpolitikai tevékenységet folytatnak, a források elosztása nem objektív alapon történik, a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, összességében pedig a források elosztása és felhasználása teljesen átláthatatlan.