A magyarok háromnegyede az Európai Unió medián szegénységi küszöbe alatt él.
Nagyon mást jelent a szegénység Európa különböző államaiban, és Magyarország a legszegényebb országok között van, derült ki egy uniós felmérésből. Az összeurópai szegénységkutatást a TÁRKI végezte, az Európai Statisztikai Hivatal 2005 és 2017 közötti adataiból. Szegénynek azok számítanak, akik jövedelme kevesebb a mediánjövedelem 60 százalékánál. A kutatásból az látszik, hogy a magasabb GDP-vel rendelkező országokban a szegénységi küszöb az átlag fölött van.
— Vannak olyan országok, ahol az európai küszöbértékhez képest három-négy-öt százalékos szegénységet láthatunk, és vannak olyan országok, ahol, mint Magyarországon is, a népesség háromnegyede tartozik ebbe a kategóriába. Sőt vannak olyanok, ahol ez akár 90 százalék is lehet, mint például Romániában volt ebben az időszakban – mondta Tóth István György kutató, a TÁRKI igazgatósági tagja.
A nemek közötti egyenlőtlenség szempontjából nincs jelentős eltérés a vizsgált államokban, azonban az iskolázottság mértéke alapján jól látható a különbség Európa országai között.
— Az iskolázottság szerinti különbségek, azok Európa keleti felében lényegesen nagyobbak, mint az Európai Unió magországaiban, meg főleg az északi országokban. Ez részben azért is van, mert az északi országokban lényegesen magasabb a felnőtt népességen belül a felsőfokú végzettségűeknek az aránya, és ez Kelet-Európában alacsonyabb – mondta Tóth István György kutató, a TÁRKI igazgatósági tagja.
A szegénység mértékét a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság is befolyásolta az európai államokban, de a kutató szerint egyelőre nem lehet látni, hogy milyen hatása lesz az egyes országok által bevezetett intézkedéseknek.