Mégsem kerül fel a veszélyeztetett helszínek listájára a magyar főváros - a döntést egy év múlva felülvizsgálják.
Mégsem kerül Budapest a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága úgy döntött, mégsem kerül fel a magyar főváros a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Egy év múlva újra megvizsgálják a budapesti helyszíneket, vagyis a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út helyzetét.
Az UNESCO bizottságában a nagy építési projektek, a magas épületek, a zsidónegyedként ismert terület bontási munkálatai és a nem megfelelő fejlesztései, a műemlékvédelmi erőfeszítések hiánya és a megnövekedett forgalom kelt aggodalmat.
A Duna-part látképe és a Budai várnegyed 1987-ben került a listára, majd 2002-ben az Andrássy út és történelmi környezetével bővítették azt.
Velence sem kerül végül a veszélyeztetett helyszínek listájára
Az olaszok is örülhetnek: Velence sem kerül rá a listára. Velencét az mentette meg, hogy - több évnyi tétovázás után - a múlt hét elején az olasz kormány kitiltotta a tengerjáró hajókat a város lagúnáiból. A tilalom augusztus elsején lép életbe, és a több mint 25 ezer tonnás hajókra érvényes, amelyek nem hajózhatnak be a Szent Márk térhez vezető Giudecca-csatornába.
A kormány azt követően hozta meg a döntést, hogy az UNESCO kilátásba helyezte, veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítja Velencét illetékes testülete júliusi tanácskozásán. Velence és lagúnái 1987 óta élvezik a világörökségi státuszt.
Liverpool elvesztette világörökségi státuszát
Elvesztette világörökségi státuszát azonban Liverpool a történelmi tengeri kereskedelmi városrészének arculatában és látképében az új beruházások által okozott, visszafordíthatatlan károk miatt.
Liverpool a harmadik helyszín, amelyet megfosztottak világörökségi címétől az elmúlt csaknem fél évszázadban. Korábban Omán arabbejza-rezervártumát (2007) és a drezdai Elba-völgyet (2009) vették le a listáról.
Az angliai város világhírű történelmi kereskedelmi kikötőjét 2004-ben vették fel a világörökségi helyszínek közé a Brit Birodalom idején betöltött meghatározó kereskedelmi szerepe és lenyűgöző építészeti megoldásai miatt.
Az UNESCO már 2012-ben jelezte Liverpoolnak, hogy veszélyben a világörökségi státusza a város vízparti látképét jelentősen megváltoztató beruházások, például a Liverpool Waters nevű fejlesztési projekt miatt. A testület akkor veszélyeztetett világörökséggé nyilvánított a városrészt.
A liverpooli városvezetés természetesen csalódottan fogadta a bizottság döntését és a tanács meg fogja vitatni a fellebbezés lehetőségét.
A Nagy-korallzátony sorsáról még nem döntöttek
A testület pénteken döntene az ausztrál Nagy-korallzátony sorsáról, ám Ausztrália a határozattervezethez kiegészítést terjesztett elő, amelyet a világörökségi bizottság 21 tagja közül 12 támogat egy UNESCO dokumentum szerint. A kiegészítő javaslat azt kezdeményezi, hogy a kérdésről később, a testület 2023-ban tartandó ülésén döntsenek, így a döntést most elhalaszthatják.
Ausztrália az utolsó pillanatban kezdett lobbizni a világörökségi leminősítés elkerülése érdekében. A canberrai kormány mindent megtett azért, hogy megakadályozza a Nagy-korallzátony átsorolását a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, mivel attól tart, hogy az gyengítheti a természeti csoda idegenforgalmi erejét. A Nagy-korallzátony a pandémia előtt a becslések szerint évi 4,8 milliárd dolláros idegenforgalmi bevételt hozott az ausztrál gazdaságnak.
Az UNESCO határozattervezete felszólítja Ausztráliát, hogy tegyen sürgős intézkedéseket a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, a korallzátony körüli vízminőség javítására. A Nagy-korallzátony 1981 óta szerepel a világörökségi listán. Egyike annak a hét világörökségi helyszínnek, amely az ökológiai károk, a túlzott fejlesztés, a túlzott turizmus vagy biztonsági problémák miatt kaphat veszélyeztett státuszt kaphat.
A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáját térképes nézetben itt találja.
