Nehéz újrahasznosítani a lapátokat, de számos erőfeszítést tesznek ennek érdekében Európa-szerte start-upok és intézmények. Civilek Franciaország-szerte tiltakoznak a szélturbinák leszereléséért.
A megújuló erőforrások negatív oldala az újrafelhasználás nehézsége. A szélenergia esetében a szélturbinák lapátjai különösen ellentmondásosak. Egyesek szerint a szélturbinák a tiszta energia-technológia elbűvölő darabjai. Mások szerint túl zajosak, túl nagyok vagy veszélyesek a biodiverzitásra. Egy dolog biztos: a szélenergia Európában ellenszélben van. A legutóbbi probléma, ami megragadta a figyelmet, a turbinalapátok okozta hulladék, amelyet nehéz újrahasznosítani.
"Itt számos szélfarm van" - mutatja Marion Valé. "Egy kilométeres távolságból követik egymást Hérault megye északi részén. Több mint 300 szélturbina van itt. Hatalmas!”
A dél-franciaországi Lunas város környékén lakók azt szeretnék, ha a bernagues-i hét szélturbinát lebontanák. Évek óta harcolnak azért, hogy ez megtörténjen. A bírósági ügy még folyamatban van.
"Nem vagyunk a szélenergia ellen, csak az ellen, hogy olyan helyre telepítsék ezeket, ahol gazdag a biodiverzitás. Occitanie régiójában a terület mintegy 70 százaléka ilyen.”
Marion a « Collectif 34-12 » szóvivője. Június elején arra kérte az ott élőket, hogy vonuljanak fel a Bernagues szélfarm előtt, miután a fejlesztő nyert a bíróságon a vitatott szélturbinák szétszerelése ellen. "A Bernagues szélturbinák szimbólumnak számítanak. Mindazokat a szélerőműveket jelképezik, amelyeket le kéne bontani, vagy elpusztítani Franciaország hegygerincein.”
Európában rengeteg szélturbinát le fognak bontani a közeljövőben. A szélerőművek első generációja elöregedett, és szükség van rá, hogy modernebb és hatékonyabb szélerőművekre cseréljék ki őket.
Ezt a folyamatot, amelyet újratöltésnek hívnak, különböző ütemben Európa-szerte elkezdték. Ezt látjuk Ghentben is.
"Az erejüket megduplázzák" - magyarázza Élisabeth Calenza, az Engie Belgium projektmenedzsere. "Két megawattról 4,2 -re emelik szélturbinánként. Ez azt jelenti, hogy megriplázzuk a termelt elektromosságot. Meg fogjuk haladni a kilencezer kilowattórát. Ez csaknem 5800 családot fog ellátni.”
Az újratöltésbe 5700 szélturbinát vonnak be, amelyeket 2030-ig le kéne szerelni. Ma már csaknem mindent újrahasznosítanak egy szélturbinán, akár 90 százalékig. A problémát a lapátok okozzák. Olyan kompozitokból állnak, amelyeket hosszú életre terveztek, nem pedig újrahasznosításra.
“Nézzék ezt a lapátot! Mintegy 40 méter hosszú, hét tonnát nyom, és a szélturbina azon 10 százalékát alkotja, amelyet nehéz újrahasznosítani. Ez a 10 százalék okozott feszültségeket világszerte, ami a megújuló energiaforrások fenntarthatóságát illeti” - mondja tudósítónk, Monica Pinna.
Szóval mi történik ma a lapátokkal? Többségüket újrahasználják. Ezt például Ukrajnába viszik. De a leszerelt lapátok száma olyan magas lesz 5-10 éven belül, hogy az egész rendszernek meg kell változnia.
“Jelenleg azoknak a szélturbináknak, amelyeket lebontunk, 80 százalékát használják szélturbinaként valahol máshol" - mondja Wim Robbertesen, a Business in Wind igazgatója. "Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Dániában. A másik 20 százalékot újrahasznosítják. Azért, mert gazdaságilag nem észszerű újra használni őket. De a nagyon közeli jövőben, úgy vélem, innentől két éven belül, mintegy 80 százalékukat újra kell hasznosítani, mert kevesebb hely van a használt szélturbinákra, és a nagyobb új turbinák sokkal versenyképesebbek.”
Ma azok a lapátok, amelyeket nem használnak fel újra vagy nem égetnek el, ideálisan energetikai hasznosítás céljából, hulladéklerakóban végzik. Ez a kép az Egyesült Államokban készült, és a megújuló energiaforrások sötét oldalának jelképévé vált világszerte.
Eddig négy európai ország tiltotta meg a hulladéklerakókat, Németország, Ausztria, Hollandia és Finnország. Az európai szélenergia-ipar hulladéklerakó tilalmat kért Európa-szerte 2025-re.
“Nem akarjuk, hogy ezek a lapátok hulladéklerakóban végezzék" - állítja Giles Dickson, a Windeurope vezérigazgatója. "Nem mérgezőek és technikailag biztonságos őket elhelyezni a hulladéklerakóban, de ez értékes források elpazarlása, és nem kompatibilis azzal, hogy a szélipar a teljes körkörösség elve mellett kötelezte el magát.”
Ma egy kézen meg lehet számolni, hány létesítmény képes a lapátok újrahasznosítására Európában. A technológiák még mindig nem teljesen kiforrottak és nem is elérhetőek teljes mértékben ipari léptékben. Egy spanyol start-up fogad lapátokat Franciaországból, Portugáliából és Észak-Afrikából is. Azt mondják, 2021 végére képesek lesznek évente 1500 lapátot újrahasznosítani.
“El tudjuk választani a kompozitokat alkotó szerves anyagot, hogy üvegszálat és ami még fontosabb, szénrostot kapjunk, hogy újra tudjuk azokat használni. Hol? Úttörő cégekkel dolgozunk teljesen más szektorokban, mint például a kerámiaipar, az építőipar, a közlekedés terén, azon belül a járműgyártásban és a repülésben” - magyarázza David Romero, a Reciclalia főigazgatója.
A szélenergia szektor hisz benne, hogy a felhívás a hulladéklerakókban elhelyezés tiltására EU-szerte fel fogja gyorsítani az újrahasznosítási technológiákat, valamint az újrahasznosított anyagok piacát is. Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megerősítsék a fenntarthatóságot az egész értékláncon keresztül. A dán szélenergia-óriás, a Vestas is ezt teszi. A végső cél egy 100 százalékosan újranasznosítható lapát.
“A lapátjaink durván 42-43 százalékban újrahasznosíthatóak ma. Szóval van még tennivaló" - mondja Lisa Ekstrand, a Vestas fenntarthatósági igazgatója."De ha azt kérdezi, mikor fogjuk elérni azt a 100 százalékot, az még egy ideig el fog tartani”.
A szektor az erősödő termelés, hatékonyság és körkörösség felé tart. Mi lenne, ha tennénk egy lépést hátrafelé, és megkérdeznénk saját magunkat, mennyi energiára lesz valóban szükség a közeljövőben és hogyan? Ezt kutatja a Párizsi Energialabor.
"Úgy képzeljük, hogy az energiatermelést mindig a legjobb hozammal kell megvalósítani, a legnagyobb hatékonysággal, vagy a lehető legnagyobb erővel" - mondja Eric Herbert, a labor egyik kutatója. "Valójában a természet nem így működik. A természet, amikor például mozgunk, megpróbálja minimalizálni a felesleget. Ez azt jelenti, hogy amikor egy állat mozog, a lehető legkevésbé akar elfáradni. Így az energiatermelési rendszer kulcspontja az lenne, hogy csökkentsük az energiafogyasztást azáltal, hogy megpróbáljuk a fogyasztást másképp menedzselni, vagy megpróbáljuk a tevékenységeinket, mint társadalom, másképp menedzselni.”
A hulladékmennyiség alacsonyan tartása lehet a legjobb paraméter ahhoz, hogy jobb egyensúlyt találjunk a környezet, az emberek szükségletei, a technológia és a gazdaság között.