Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A légszennyezés térképe is keleti és nyugati félre osztja az EU-t

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
A városi levegő minőségét jelző térkép
A városi levegő minőségét jelző térkép   -   Szerzői jogok  eea.europa.eu

Óriási különbség van az Európai Unión belül a légszennyezettséget illetően, szinte sokkoló az a térkép, ami a városi levegő minősége alapján is Kelet- és Nyugat-Európára osztja az EU-t első ránézésre. Az EU elmaradottabb felében több európai város levegője kockázatot jelent az egészségre.

Az EU honlapján tették közzé azt az interaktív tematikus térképet, amin rá tudunk keresni saját településünk vagy annak régiójának minősítésére. Az adatok több mint 400 megfigyelőállomás földi finomszemcsés méréseiből származnak.

A térkép az egészséget leginkább károsító szennyezésen alapul

Az EU környezetvédelmi hivatala (European Environment Agency) a városokat a legtisztább várostól a legszennyezettebbig rangsorolta az elmúlt két naptári év finomszemcséi vagy PM 2,5 átlagos szintje alapján.

A finom részecskék (szálló por) azok a légszennyezők, amik a korai halálozásért és a betegségek kialakulásáért leginkább felelősek. A légszennyezésnek való hosszú távú kitettség súlyos egészségügyi károkat okoz.

Az Európai Unió a finom részecskék éves határértékét 25 μg / m 3 -ben határozta meg. A térkép négy színt használ: zöld a jó, sárga a mérsékelt, piros a gyenge, bordó a nagyon gyenge minőségű (szennyezett) levegőt jelzi.

A magyar adatok egészségkockázatra figyelmeztetnek

Magyarországon öt mérőhely négy adatsorát sikerült feldolgozni: Budapest, Győr és Pécs levegője mérsékelten szennyezett, Szegedé gyenge minőségű az adatok alapján.

Hazánkban már nem az ipari termelés, hanem a közlekedés és a fűtés a két fő légszennyező.

A gondot az okozza, hogy azokban az otthonokban is fával, szénnel és hulladék égetésével fűtenek a magyarok, ahol be van vezetve a gáz. A fűtési támogatást is tüzelőfában kapják leginkább a rászorulók.

A közlekedés azért szennyező hazánkban, mert a nyugat-európai járműparkhoz képest sokkal régebbi és rosszabb állapotú járműveket használunk, gyakran a Nyugat-Európából eladott használt autókat látjuk viszont a magyar utakon.

A várható élettartam körülbelül tíz évvel rövidebb Magyarországon, mint az EU tehetősebb felén, ez jelentős mértékben összefügg településeink szennyezett levegőjével.