NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Putyin fenyegetőnek tartaná Ukrajna NATO-tagságát

Az orosz elnök beszédet mond a múlt heti Nemzetközi Gazdasági Fórumon, Szentpéterváron
Az orosz elnök beszédet mond a múlt heti Nemzetközi Gazdasági Fórumon, Szentpéterváron Szerzői jogok MTI/AP/TASZSZ/Szergei Bobiljev
Szerzői jogok MTI/AP/TASZSZ/Szergei Bobiljev
Írta: MTI és Bloomberg
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az orosz elnök sérelmezi, hogy az észak-atlanti szövetség bővítésének előző két körével kapcsolatban sem vették figyelembe Moszkva aggályait.

HIRDETÉS

Több elemzővel ellentétben nem tarja "fecsegésnek" az esetleges ukrán NATO-tagságtól szóló beszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök. Ukrajna belépésének vannak formális akadályai, de szerinte nincs rá garancia, hogy ne történjen meg.

Erről maga Putyin nyilatkozott a Rosszija 1 és a Rosszija 24 televízió által szerda este sugárzott interjújában. Rámutatott, hogy az észak-atlanti szövetség bővítésének előző két körével kapcsolatban sem vették figyelembe Moszkva aggályait. Még akkor sem, amikor pedig jó volt Oroszország és a NATO viszonya, mert az utóbbi számára a geopolitikai érdekek fontosabbak voltak a kapcsolatok minőségénél.

"Az ukrán lakosok legalább ötven százaléka nem akar belépni a NATO-ba, és ők okos emberek, nem akarják a tűzvonalban vagy ágyutöltelékként végezni" - állította Putyin. Egy márciusi felmérés szerint azonban az ukránok 57 százaléka támogatja országa NATO-tagságát, és csak 36 százaléka ellenzi.

Úgy vélekedett, Moszkva annak ellenére sem lehet biztos abban, hogy Joe Biden amerikai elnök miben állapodott meg ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel a NATO-tagság ügyében, hogy a legutóbbi telefonbeszélgetés nyomán a kijevi államfői hivatal - washingtoni felszólítás után - korrigálta a tárgyalásról kiadott közleményt. 

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok részéről még korainak gondolták a kérdésről a nyilvánosság előtt beszélni még a június 16-ra tervezett genfi orosz-amerikai csúcs előtt.

"Gyakorlati jelentőség"

A NATO keleti bővítésének és annak a ténynek, hogy a szövetség infrastruktúrája közeledik Oroszország határaihoz, Putyin szerint "gyakorlati jelentősége van Oroszország számára. Emlékeztetett rá, hogy Lengyelországnak és Romániának a szövetségbe való belépését követően az amerikaiak "könnyen" megegyeztek velük arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzenek el a területükön. 

Mint mondta, ezek indítóállásai olyan csapásmérő eszközök indítására is alkalmasak, amelyek 15 perc alatt elérik Oroszország központját.

"Képzeljük el, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. A repülési idő mondjuk Harkovtól és, nem is tudom, Dnyepropetrovszktól Oroszország központi részéig, Moszkváig 7-10 percre csökken" - mondta Putyin.

Ez vörös vonal számunkra, vagy sem?

- fűzte hozzá a szónoki kérdést.

Putyin szerint ez ugyanúgy nem fogadható el, mint ahogy nem volt az az Egyesült Államok számára, hogy a Szovjetunió rakétákat telepített Kubába, ahonnan a repülési idő az Egyesült Államok "ipari területeiig, beleértve Washingtont," 15 percig tartott.

"Ahhoz, hogy a repülési idő 7-10 percre csökkenjen, rakétáinkat Kanada déli vagy Mexikó északi határánál kellett volna elhelyeznünk. Ez az Egyesült Államok számára vörös vonal, vagy nem?" - fogalmazott az orosz vezető. Putyin szerint valakinek végre el kellene gondolkodnia a NATO-ban azon, hogy Oroszországnak hogyan kell reagálnia a szövetség további bővítéséről szóló vitákra. 

Az orosz elnök már 2008 óta óvja a NATO-t attól, hogy szorosabb viszonyt alakítson ki Ukrajnával (és Grúziával), amióta a védelmi szervezet vezetői kilátásba helyezték e két ország számára, hogy egy nap majd csatlakozhatnak. Putyin "ellenséges katonai tömbként" hivatkozik a NATO-ra, és "megfelelő válaszlépéseket" ígér, ha számára "ellenséges lépések" történnének.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az Európai Unió aláírta Ukrajnával a Nyitott Égbolt szerződést

Vesztegetés gyanúja miatt őrizetbe vették az orosz védelmi miniszter helyettesét

Telegram-alapító: a Kreml nyomása miatt menekültem el Oroszországból