Élezi a geopolitikai feszültséget a chiphiány
Kommentek
Bár a félvezetők gyártásban kialakult fennakadás nem újkeletű probléma, geopolitkai vonatkozásai egyre szembeötlőbbek.
A Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség egyik érzékeny pontja Tajvan. A szigetországban rendszeressé váltak a légi incidensek, az utóbbi időben nem ritka, hogy egyszerre húsz, vagy akár harminc kínai vadászgép és bombázó sérti meg a tajvani légteret.
Nem meglepő módon az amerikai technológiai szektor nagyon figyeli ezeket az eseményeket, Tajvan felel ugyanis a világ félvezető-előálításának jelentős részéért. Az ország exportjának harmada kerül az Egyesült Államokba és közel ekkora szelete Kínába, ám az ellátási láncok megszakadása miatt hiány alakult ki ezekből, illetve a chipekből, amelyeket ma már szinte minden eszközünk tartalmaz.
Láncszakadás
A világjárvány kezdete óta látszik, hogy megszakadnak, illetve átalakulnak az ellátási láncok. Ezt a trendet erősíti az USA és Kína közötti kereskedelmi háború, illetve az ujgurok, Hongkong és Tajvan helyzete miatt közöttük éleződő ellentét. A hiányt fokozza a járvány alatt megnőtt a kereslet a számítógépek, telefonok és egyéb eszközök iránt, amik szintén nem működnek chipek nélkül.
Az egyik legnagyobb vesztes az autóipar, amely becslések szerint a félvezetők piacának tíz százalékát teszi ki. A ma gyártott autók vezetéstámogató és navigációs rendszerei nem működnek chipek nélkül, ahogyan más, egyszerűbb alkatrészek, például az ablakemelő sem.
A világ legnagyobb példányszámban eladott autójából, a Ford F-150 pickupból szintén a chiphiány miatt nem képesek eleget gyártani. A termelés akár ötödét kitevő kiesés éves szinten milliárdos nagyságrendű lyukat üthet a cég profitján, de a helyzet szinte minden gyártót érint: az első negyedévben világszerte 700 ezer autót nem gyártottak le emiatt és iparági szakértők szerint talán a harmadik negyedévre várható javulás.
Hazavezetnek
Az Egyesült Államokban már gondolkodnak a félvezetőipar hazatelepítésén. A Fehér Ház az elmúlt héten konzultált a szektor képviselőivel és a jelek szerint a Kongresszus is hajlik rá, hogy ösztönözze az gyártás áthelyezését az Államokba, amit egy 50 milliárd dolláros támogatással nyomatékosítana.
Kína ugyanakkor nem rendelkezik a legfejlettebb chipek gyártásához szükséges technológiával, így az USA-ba esetlegesen visszatelepülő félvezető-gyártás súlyos hátrányba hozhatja az iparát. A vezetés az Egy Kína elv miatt egyébként is hevesen reagál minden Tajvant érintő kérdésre, a chipgyártás körüli bizonytalanság pedig tovább élezheti az ellentétet.