rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az évszázad régészeti felfedezése: megtalálták "az elveszett aranyvárost"

Access to the comments Kommentek
Írta: Zoltan Siposhegyi
A megtalált aranyváros
A megtalált aranyváros   -   Szerzői jogok  Zahi Hawass
Betűméret Aa Aa

Valóra vált minden Indiana Jones és régészet rajongó álma. Egy nemzetközi misszió 3400 éves romvárosra bukkant az egyiptomi sivatag homokjában, Luxortól nem messze. A tudósok már most Tutanhamon fáraó sírjának 100 évvel ezelőtti megtaláláshoz hasonlítják a felfedezést. Reményeik szerint több múzeumra elegendő műkincs és ókori emlék kerül majd elő.

Az ,,elveszett aranyvárost" évtizedeken át számos kalandor kereste már, de eddig mind kudarcot vallott. Most Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész bukkant rá. A napisten, Aton nevét viselő várost III. Amenhotep fáraó alapította és később fiával, a legendás Ehnatonnal irányította. A település később a környék legjelentősebb kereskedelmi csomópontja lett és még Tutanhamon korában is használták. Az egykori régiségügyi miniszter szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város.

Záhi Havvász III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma között kezdte el keresni 2020-ban rejtélyes várost és igaza lett. A homok alól egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert. Aton korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is.

Olyan, mint egy ókori pillanatkép. Ami Pompeii az olaszoknak, az Aton az egyiptomiaknak.
Salima Ikram
archeológus, Kairói Amerikai Egyetem

A város déli részén feltártak egy pékséget, egy szővő műhelyt valamint egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló épületet is, kemencékkel és cserép tárolóedényekkel. A régész szerint ezek a hatalmas konyhák több ezer ember ellátására is alkalmasak voltak, ebből pedig a lakosság számára is következtetni lehet. Az északi lakónegyedet még csak most kezdik megtisztítani, hogy végre láthatóvá váljon, mekkora is volt valójában a legendás Aton városa.

A régészcsapat talált még valami egészen zavarba ejtőt. Két egymás melletti sírkamrát. Az egyikben egy szarvasmarhát temettek el, míg a másikban egy embert, a térdénél összekötözve.

Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológusa szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére. Arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért építtetett új fővárost 1346-ban. IV. Amenhotep, apja halála után elhagyta a korábbi fővárost, Thébát (a mai Luxort) és Ehnatonra változtatta a nevét. Új vallást vett fel és a Napot kezdte el imádni. Az építészetet és a művészetet is megreformálta. Sokkal precízebb és színesebb faragványokkal borította az utcákat és a templomokat. Ezek közül jópárat nemsokára a nagyközönség is megtekinthet.

Máig senki sem tudja, hogy a lázadó fáraó miért fordult szembe a hagyományokkal. Az viszont biztos, hogy fia, Tutanhamon szakított apja örökségével és mindent visszacsinált, elhagyva a felvirágoztatott várost. Így Aton és kincsei évezredekre a feledés homályába merültek. Persze csak mostanáig.