rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért Közép- és Kelet-Európát sújtja leginkább a járvány harmadik hulláma?

Ápolónő asszisztál egy orvosnak az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. február 18-án.
Ápolónő asszisztál egy orvosnak az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. február 18-án.   -   Szerzői jogok  Balogh Zoltán/MTVA
Betűméret Aa Aa

Növekvő halálozási adatok, emelkedő esetszámok, egyre többen kórházban és lélegeztető-gépen - a közép- és kelet-európai járványadatok folyamatosan romlanak, olyannyira, hogy lakosságarányosan sehol a világon nem halnak meg ennyien, mint a régióban.

A koronavírus-járvány első hullámát a régió viszonylag jól megúszta. A példás és gyors védekező intézkedéseknek köszönhetően egymillió főre vetítve kevesen haltak meg a térségben. A gazdaság viszony megsínylette a korlátozó intézkedéseket. Ebbe a folyóba nem akartak ismét belelépni a közép- és kelet-európai országok. A harmadik hullám statisztikái viszont nem azt mutatják, hogy ez jó döntés volt. Ráadásul több iparág (vendéglátás, szórakoztatóipar) gyakorlatilag tönkrement az elmúlt időszakban.

Az elmúlt egy hónap adatai vizsgálva a trend egyértelműnek látszik. Az Our World in Data adatai szerint az egymillió főre eső halálozások számában jelenleg öt olyan ország áll a legrosszabbul, melyek mind Közép- vagy Kelet-Európában vannak. Magyarország március 21-én lett első ezen a szomorú listán, megelőzve Csehországot, ahol azóta folyamatosan csökken a halálozások száma és aránya.

A sokáig legrosszabb adatokat felmutató Szlovákiában is kevesebben halnak meg ezekben a napokban lakosságarányosan, mint március első napjaiban.

Lengyelországban viszont folyamatosan nő az áldozatok száma, igaz, nem tapasztalható kiugró emelkedés.

A grafikon adatait vizsgálva szembetűnő, hogy a nyugati országokban, egymillió főre vetítve mennyivel kevesebben veszítik életüket, mint a közép- és kelet-európai régióban.

A magyar kormány szerint Magyarországon máshogy számolják ezeket az adatokat, ezért ennyire magas a szám. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 25-i Kormányinfón arról beszélt, hogy itthon több olyan halálesetet is írnak fel koronavírusos halálnak, amit más európai országokban nem számítanak ebbe bele. Szerinte ha Magyarországon valaki súlyos betegségben szenvedett a koronavírus mellett, és egyébként is meghalt volna, akkor azt is koronavírusos halálként tartják számon.

Our World in Data
Az egymillió főre vetített halálozások száma 2021. április 1-énOur World in Data

Mi állhat a háttérben?

A rendkívül rossz adatok okaként sok mindent fel lehet sorolni. A koronavírus-járvány harmadik hulláma - elsősorban a brit variáns terjedése miatt - rendkívül agresszíven terjed. Jóval többen szorulnak kórházi kezelésre, mint a korábbi két hullámban, így az egészségügy jóval nagyobb terhelésnek van kitéve. Az orvosok és ápolók lelkiismeretessége miatt a rendszer szinte biztos, hogy nem fog összeomlani, legalábbis látványosan nem, de napi szinten érzékelhető lehet az ellátási színvonal visszaesése.

A járvány regionális terjedésének nem tesz jót az sem, hogy a közép- és kelet-európai emberek általánosságban rosszabb egészségügyi, mentális és fizikai állapotban vannak, mint a nyugat-európaiak. Nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában és Csehországban is sokan élnek magas vérnyomással, elhízással, vagy más krónikus betegséggel, melyekre a koronavírus rendkívül veszélyes lehet.

Dr. Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy Magyarországon túl sok az oltásellenes ember, és bőven vannak olyanok is, akik eltitkolják a betegségüket, ezzel pedig veszélybe sodorják magukat és másokat is. Szerinte ezért sem működne Magyarországon az úgynevezett svéd modell, mert ahogy fogalmazott, a társadalom nem elég érett ahhoz, hogy önkorlátozó legyen.

A járvány gyors regionális terjedését okozta az is, hogy az érintett országok későn hozták meg a védekező intézkedéseiket a harmadik hullámban. A cseh kormány például csak február végén döntött arról, hogy a létfontosságú utazásoktól eltekintve senki nem mehet távol az otthonától. Hasonló lépésről számos európai országban határoztak. Magyarországon ilyen szigorú intézkedést egyáltalán nem vezettek be, holott a romló adatok miatt valószínűleg legkésőbb március közepén erre szükség lett volna.

Nehéz két hét (hetek) Magyarországon

Március 4-én csütörtökön jelentették be a jelenleg is érvényben lévő korlátozó intézkedéseket Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök másnap írta alá a részletszabályokat, és a Facebookon közzétett videójában azt mondta, hogy "nehéz két hét vár ránk... de ha húsvétkor nyitni akarunk, akkor most zárnunk kell".

COVID 2/115. Nehéz két hét vár ránk. Együtt újra sikerülni fog // The next two weeks will be difficult. Together we will succeed again

COVID 2/115. Nehéz két hét vár ránk. Együtt újra sikerülni fog // The next two weeks will be difficult. Together we will succeed again

Posted by Orbán Viktor on Friday, March 5, 2021

Azóta ehhez hasonlókat többször mondott. Március 14-én a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, hogy az "előttünk álló hét lesz a legnehezebb a járvány kezdete óta".

Néhány nappal ezelőtt, március 31-én a köztévének adott interjúban szintén azt mondta, hogy "Most egy győzelem kapujában állunk, azt gondolom, hogy lesz még két-három nehéz hetünk, de utána a tamáskodó, bizonytalan hangok egyre inkább elhalkulnak".

Az úgynevezett "nyitási terv" szerint akkor változtatnak a jelenlegi szabályokon, ha meglesz a 2,5 millió beoltott (első oltást megkapott) ember Magyarországon. Erre várhatóan egy héten belül sor kerül.

A legfőbb kérdés, hogy ezt akkor is meglépi-e a kormány, ha a járványgörbe nem laposodik el, ami a trendeket látva szinte biztos, hogy nem fog megtörténni. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a későn és nem túl szigorúan meghozott intézkedések miatt áll most ilyen rosszul a halálozási statisztika.