A Fidesz és a Néppárt: miért hagyták, hogy így legyen?
HIRDETÉS11 év után a Fidesz - távolról sem önként - otthagyta Európa legnagyobb befolyással rendelkező politikai formációjának európai parlamenti frakcióját. A párt, amely a Liberális Internacionáléból érkezett 2000-ben a jobboldali konzervatív pártok európai szövetségébe, 2021-ben a szélsőjobb irányába távozott. Gyorstalpaló kezdőknek.
Mi történt?
A Fidesz kilépett az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójából, mert az 2/3-os többséggel megszavazott egy alapszabálymódosítást, amely lehetővé tette volna egy egész tagpárt összes tagjának felfüggesztését egyetlen szavazással. Eddig ugyanis minden egyes tagról külön kellett szavazni.
És ez miért zavarta a Fideszt?
Mert egyértelműen arra született a szabály, hogy az ő képviselőik frakciótagságát függesszék fel vele. A képviselőcsoport frakciótagságának felfüggesztéséhez az is feltétel lett volna, hogy az illető párt tagsága a Néppártban fel legyen függesztve, márpedig ilyen párt csak egy van: a Fidesz.
Vagyis nem várták, meg, hogy kirúgják őket, mentek maguktól. Egyáltalán miért volt jó a Fidesznek, hogy a Néppárt tagja lett?
A Fidesz a Liberális Internacionáléból azért lépett át az Európai Néppártba 2000-ben, mert egyértelműen jobboldali, konzervatív pártként akarta magát pozicionálni, megkülönböztetni magát a szintén LI-tag SZDSZ-től. Másrészt a Néppárt az Európai Unió legerősebb pártcsoportja, amely óriási kapcsolatrendszert biztosít a tagjainak, a tagpárt EP-képviselői fontos bizottsági helyeket, jelentéstevői és árnyék-jelentéstevői pozíciókat kapnak. De gyakorlatilag a néppárti kapcsolati háló az unióval kapcsolatos minden területen előnyt jelent.
Miért kellett a Néppártnak a Fidesz?
A Fidesszel egy erős tagállami frakciót kapott az EPP, amelyben nagy számban voltak szorgalmas és hozzáértő politikusok, akik fontos pozíciókat láttak el az Európai Parlamentben és a pártcsaládban. Míg kezdetben az elvi egyetértés is megvolt a Néppárt és a Fidesz között, a kapcsolat megromlása után azért érvelt sok néppárti politikus a Fidesz benttartása mellett, mert úgy gondolták, így marad némi befolyásuk Orbán Viktor fölött, és megakadályozhatják, hogy még inkább a jobbszélre sodródjon, illetve az európai politikában valamilyen szélsőjobb formáció tagjaként kellemetlen pillanatokat okozzon egykori szövetségeseinek.
Mikor romlott meg a viszony?
A Néppárt és a Fidesz közötti elvi különbségek 2010-ben, a Fidesz újbóli hatalomra kerülésével kerültek felszínre, de ekkor még a legtöbb néppárti vezető kiállt Orbán Viktor mellett. A viszony 2015-ben, a menekültválság után mérgesedett el, amikor Magyarország az unió többségi álláspontjával szemben pozicionálta magát, megtagadta egyes uniós döntések végrehajtását. Innentől a magyarországi ellenzék panaszait, amelyek a demokrácia leépítéséről, a sajtószabadság, az oktatási szabadság, a bírói függetlenség elleni támadásokról, a korrupcióról szóltak, egyre több néppárti képviselő is megalapozottnak látta.
A leglátványosabb törést a Fidesz és európai pártcsaládja között a Sargentini-jelentésről szóló szavazás hozta. Ezzel döntött az Európai Parlament az EU története során először arról, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárást megindítsák egy tagállam, ebben az esetben Magyarország ellen. A néppárti képviselők szabadon szavazhattak, de Manfred Weber frakcióvezető bejelentette, hogy ő támogatni fogja a jelentést, és végül a néppárti politikusok kétharmada így tett. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor személyesen ment el Brüsszelbe, és vett részt a néppárti megbeszélésen.
A következő nagyobb konfliktust 2019 elején, a magyar kormány néppárti bizottsági elnököt, Jean-Claude Junckert Soros Györggyel együtt ábrázoló plakátkampánya okozta. Március elején már 13 tagpárt is jelezte az EPP-ből, hogy a Fidesz kizárását kezdeményezik. Március 20-án a választmányi gyűlés felfüggesztette a Fidesz tagságát, ez azóta érvényben van.
Végül a jogállamisági vita, a hétéves költségvetés és a koronavírus-mentőcsomag belengetett vétója végleg eszkalálta a konfliktust.
Miért most engedte el a Fideszt a Néppárt?
Az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy eljön-e a szakadás. A Néppárt parlamenti frakciója még az utolsó pillanatban is tett engedményeket az alapszabályváltozásban, ami arra mutatott, hogy esetleg megint megegyeznek. A Fidesz távozása most azért felel meg a Néppárt vezetésének, mert a Fidesz képviselői nélkül is kényelmes többségük van az EP-ben.
Miért lépett ki a Fidesz?
A frakció vélhetően megszavazta volna, hogy a fideszes EP-képviselőktől - Deutsch Tamáshoz hasonlóan, aki a Gestapóhoz és az ÁVÓ-hoz hasonlította a frakciót vezető Manfred Weber egyik megszólalását - elvették volna a jogot, hogy megszólaljanak vagy bármilyen parlamenti pozíciót viseljenek a Néppárt nevében, gyakorlatilag lenullázva a lehetőségeiket az Európai Parlamentben. Ráadásul több jel is utalt arra, hogy a Fidesz készült a kilépésre, például hatalmas alapterületű irodát nyitott Brüsszelben.
Mi lesz most a Fidesszel?
Alapvetően két olyan frakció van, ahova a fideszes képviselők átigazolhatnának. A egyik az ECR, a Konzervatívok és Reformerek Szövetsége, amelyben a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság képviselői a dominánsak, Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozatban arra utalt, hogy hozzájuk érezné legközelebb a Fideszt. De szóba jöhet az Identitás és Demokrácia csoport, amelyben a miniszterelnök által sokat dicsért Matteo Salvini Ligája van, Marine LePen francia szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés, valamint az euroszkeptikusként indult, de szélsőjobb irányba tolódott Alternatívát Németországnak (AfD) párt. Ugyanakkor felmerült lehetőségként az is, hogy a Fidesz egyelőre nem csatlakozik másik frakcióhoz, hanem ahogy Orbán Viktor korábban javasolta, az Európai Néppárttal laza szövetségben folytatja majd a parlamenti munkát.