rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az európaiak azt hiszik, hogy sokkal több a bevándorló, mint amennyi valójában az EU-ban él

euronews_icons_loading
euronews
euronews   -   Szerzői jogok 
Betűméret Aa Aa

A migráció széles körű jelenség, és extrém kihívást jelent az elemzése, mivel dinamikusan áramlik, folyton változik a nagysága és típusa. Az olaszországi Isprában található Migrációs és Demográfiai Tudás Központ kutatói, amelyet az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja üzemeltet, átfogó adatokat szolgáltatnak róla.

"A migrációt a big data módszerével elemzik" - mondja tudósítónk, Claudio Rosmino. "Ez hasznos modelleket produkál a migráció jelenségének megértéséhez, és támogatja a hatékonyabb és összefüggőbb integrációs programok fejlesztését.”

A big data fogalma alatt azt a komplex technológiai környezetet (szoftvert, hardvert, hálózati modelleket) értjük, amely lehetővé teszi olyan adatállományok feldolgozását, amelyek annyira nagy méretűek és annyira komplexek, hogy feldolgozásuk a meglévő adatbázis-menedzsment eszközökkel jelentős nehézségekbe ütközik. Leegyszerűsítve, a big data, mint fogalom a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozásáról szól.

Egyre növekszik az igény arra, hogy kiegészítő és időszerű adatokat kapjunk a megfelelő humanitárius tervek és politikai válaszok támogatására a tradicionális statisztikai forrásokon kívül (mint például a népszámlálások, mintavételek), amelyek a határokon átnyúló mobilitásról szólnak.

A big data legfőbb forrásai a mobiltelefonok, a közösségi média és az internetes keresések, valamint a földi megfigyelési adatok. A kutatók ezeken a platformokon követik a név nélküli digitális nyomokat.

"Ha ezek a nyomok úgy vannak összesítve, hogy az nem sérti meg az adatvédelmi és etikai alapelveket, valamint az adatbiztonságot, akkor összességében úgy mutathatnak meg társadalmi trendeket, amely elképzelhetetlen lenne a hivatalos statisztikák által" - magyarázza Michele Vespe, tudós, a Közös Kutatóközpont munkatársa. "Szóval kiegészíthetik a hivatalos statisztikákat, növelve azok időtlenségét, hiszen ezeket bármilyen időben lehet gyűjteni, még most is, miközben beszélgetünk, és további perspektívát nyújtanak nekünk.”

Az adatok segíthetik a döntéshozást a társadalmunk számos területén. Egyik fő alkalmazásuk például információt nyújtani arról, hogy egy adott területen milyen képességekkel rendelkező dolgozók vannak. Az öregedő társadalomban és egészségügyi válság idején a munkaerőpiac specifikus profilokat igényel.

"Széleskörű és változatos adataink vannak az európai munkaerőpiacokról, és ezáltal tudjuk, mely szektorokban van munkaerőhiány, amelyek nem képesek a dolgozókat találni" - állítja Sara Grubanov-Boskovic kutató. "Ezek az adatok azt is megmutatják, hogy vannak olyan szektorok, amelyekben a bevándorlók hozzájárulhatnak a munkaerőhiány csökkentéséhez. Például a mezőgazdaság, az egészségügy és a hosszú távú ápolási szektor.”

Egy tanulmány, amelyet a koronavírus-járvány első hulláma idején készítettek, kiderítette, hogy az EU koronavírus elleni küzdelmében kulcsszerepet játszó szektorokban a munkások átlagosan 13 százaléka bevándorló volt. Az öt legnagyobb kategória a tanárok (14,5%), a betanított mezőgazdasági munkások (11,9 %) a tudományos és mérnöki munkatársak (11,1%), az ápolók (10,3%) és takarítók, segítők (9,9%).

"Kulcsfontosságú tudni, hogy milyen képességekre van szükség a munkaerőpiacon egy olyan társadalomban, amely elöregszik" - mondja Marie-Cécile Rouillon, az Európai Bizottság politikai koordinátora. "Alapvetően fontos, hogy globális víziónk legyen arról, a migráció hogyan illeszkedik a társadalmunkba egy nemzetközi szempontból még globálisabb és összetettebb kontextusban.”

Az Európai Bizottság Kutatóközpontjának tudósai egy multidiszciplináris gyakorlatot is végeztek, amelyben egyesítették a pénzügyi modellezést a demográfiai előrejelzésekkel, hogy elemezzék a migráció hatását az állami forrásokra, valamint következményeit az európai jóléti rendszerek fenntarthatóságára.

"Az új európai integrációs akcióterv számára azt vizsgáljuk meg, hogy milyen képességekre van szüksége Európának" - mondja Dessislava Choumelova kutató. "Vannak bevándorlók, akik rendelkeznek ezekkel a képességekkel? Milyen tanulmányi háttérre van szükségünk? Hogyan illeszkednek be a bevándorlók? Van-e munkájuk? Kik ők? Nők vagy férfiak? Mindezek az adatok az integrációs akciótervet szolgálják.”

Politikai igény született arra, hogy a migrációról beszerezhető számokat fontos tudássá fordítsuk le társadalmunk számára. Ezek a tanulmányok megmutatják, hogy a jelenlegi trend egyre inkább egy európai politikává formálódik, amely a migráció adatait használja fel.

Több információért kattintson: https://ec.europa.eu/migrant-integration/news/new-pact-on-migration-and-asylum-includes-integration-measures?lang=fr