A megkérdezett moldovai polgárok hetven százaléka feleli azt, hogy gyermekük vagy családjuk kivándorol az országból.
Moldovát Európa legszegényebb országaként emlegetik. A Románia és Ukrajna között fekvő két és fél milliós népességű államban az egy főre jutó GDP néhány száz dollárral elmarad az ukrántól, és hatoda a magyarnak. Az elnökválasztás második fordulóját november 15-én tartják.
Az első fordulóban az Európa-barát, 48 éves Maia Sandu volt kormányfő a voksok 36,16 százalékát szerezte meg, míg legfőbb riválisa, a második helyre befutó Igor Dodon oroszbarát, leköszönő elnök 32,61 százalékot kapott. Sandu győzelme váratlan volt, meglepetést okozott.
A kétezres években a moldovai polgárok harmada elhagyta hazáját. Az 1998-as orosz válság óta gazdaságilag kilátástalannak ítélik az országot elhagyók Moldova helyzetét. Korábban az orosz piacra irányult a legtöbb export, ma már az Európai Unióba.
Az EU Moldovában akkreditált követe, Peter Michalko szerint egyértelműen az átfogó szabadkereskedelmi egyezmény eredménye, hogy az unióba irányul a moldovai export kétharmada.
Egy független gazdasági elemzőt is kérdezett az Euronews. Veaceslav Ionita a Vitorul Intézet szakértője. Szerinte Oroszországba főleg a vidékiek vándoroltak ki, a könnyebb utat választva rövidebb időre. A képzettebbek az EU-ba költöztek, hosszú időre terveznek kint maradni.
Az Európai Unióban munkát vállaló moldovaiak rendszeresen küldenek haza pénzt keresetükből. Az általuk hazautalt pénz összességében több, mint az export értéke. Az EU-nak tehát három fő hatása van az ország gazdaságára: külkereskedelem, európai munkavállalás és költségvetési támogatás.
Az EU-s továbbtanulás és munkavállalás a legtöbb moldovai fiatal számára a boldogulás legjobb lehetőségét jelenti. Az Európai Unió moldovai követe egy digitális térképen mutatja, hogy az EU helyi szinten is igyekszik erősíteni a gazdaságot. Mezőgazdasági, üzleti, fejlesztési, környezetvédelmi, oktatási, kulturális és tudományos projektek ezek.
Peter Michalko EU-követ hozzáteszi, hogy a fejlesztési támogatásokon túl a demokratikus értékek és a jogállamiság kereteinek erősítését is segíti az Európai Unió Moldovában, közös együttműködés formájában.
Az Európai Unió szerepének erősödése 2012 óta érződik intenzívebben, a 2012-2014 közötti időszakot a helyiek Moldova aranykoraként emlegetik, annyi projekt és támogatási forma indult el egyszerre. Csak az infrastruktúra fejlesztésére irányuló támogatás elérte a nemzeti össztermék három százalékát. A lendületet a támogatások jelentős részének elcsalása vetette vissza, a "nagy mosodai ügy" néven híresült el a visszaélések sorozata. A külföldi befektetőket is elriasztotta a mindent átszövő korrupció, és a támogatások nem megfelelő felhasználása. Jelenleg a megkérdezett moldovai polgárok hetven százaléka feleli azt, hogy gyermekük vagy családjuk kivándorol az országból.