rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Futuris: az európai Zöld Fordulat

euronews_icons_loading
Futuris: az európai Zöld Fordulat
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Az, hogy hol élünk, mit eszünk, hogy közlekedünk – mindez meg fog változni, mert Európa azt a nagyratörő célt tűzte ki maga elé, hogy az első klímasemleges földrész legyen. Az Európai Zöld Fordulatnak nevezett programot vesszük ma szemügyre.

Kevesebb szemét, egészségesebb élelmiszerek kevesebb műtrágyával, jobb tömegközlekedés és a tisztább energia csak néhány a célok közül. Lássuk, miből áll a Zöld Fordulat.

2050-re Európa akar az elsőklímasemleges földrésszé válni. Ehhez szénmentesítenie kell az energiaszektort. Eközben támogatni az ipari innovációt, hogy a világ legzöldebbjévé váljon. Az épületek korszerűsítése az energiaszámla csökkentésének egyik legjobb módja.

Az EU tisztább, olcsóbb, és egészségesebb közlekedési módokat akar bevezetni.

Az egyik sikersztori egy elektromos komp, ami megváltoztathatja a tengeri közlekedést. Az Ellen nevű hajó két dán sziget között, egy 22 tengeri mérföldes úton jár.

A dániai Ærø szigeten van a kikötője. Itt töltik fel Ellen akkujait. Ha beszálltak az utasok, a 750 tonnás hajó naponta ötször teszi meg a szomszédos szigetre vezető utat.

A hajót a karbonsemlegességre vágyó szigetlakók az Európai Unióval közösen finanszírozták.

„Teljesen elektromosok vagyunk, semmiféle olajat nem használunk a fedélzeten. Az egyetlen kihívás – az elektromos autókhoz hasonlóan – a hatótáv volt. Minél hosszabb távon üzemelünk, annál használhatóbb a technológia. Az európai kompközlekedés 80 százaléka 22 mérföldnél rövidebb, szóval egy csomó átkelőhajót át lehet állítani elektromos üzeműre” – mondta az e-komp projektkoordinátora, Trine Heinemann.

A másik siker: a szélerőművek Ærø villamosenergia-igényének 130 százalékát termelik meg. A felesleg egy részével táplálják Ellent. A hagyományos hajók a sziget legnagyobb szennyezői.

Ellen idén 200 tonna széndioxidot spórol meg. A géptérben négy csendes motor és 56 tonnányi, 4,3 megawattóra teljesítményű lítium-ion akku van. És nincs egyetlen tartalék dízelgenerátor sem.

„Az összes akkuban megtartunk némi kapacitást, így ha egy helyiséget elveszítünk, vagy valamiért le kell zárnunk, a többiben akkor is lesz elég tartalék ahhoz, hogy visszajussunk a kikötőbe, vagy végrehajtsunk minden szükséges mentési feladatot a tengeren" – ismertette az akkuk kapaictását a projektmenedzser.

A felső fedélzeten egy hagyományos komp minden kényelme megvan, ráadásul teljesen csendben és kellemetlen szagok nélkül.

A legénység gyorsan megbarátkozott az új technikával.

„A navigáció hasonló. Az egyetlen különbség, hogy van még két kijelző az energiamenedzsmentnek, ami egy hagyományos hajón egy üzemanyagszintjelző szokott lenni. A villanymotorok még erősebbek is, mert már alacsony fordulatnál leadják a teljes nyomatékot, ami nagyon kellemes. Szinte olyan, mint egy sportmotorcsónak!” – büszkkélkedett a komp kapitánya, Thomas Larsen.

Hogy jobban megértsük a rendszert, a Balti-tengertől egy svájci tóhoz, Yvedron-les-Bains-ba utazunk, ahol a komp akkuit gyártó cég működik.

Ez az akkugyártó cég számos új technológiát fejlesztett ki, hogy biztonsági és hatékonysági szempontból is megfeleljen a követelményeknek. A cégnek 25 hajóra van megrendelése, még az Ellennél nagyobbakra is.

„Mi itt Európa közepén lettünk a világ vezetői a tengeri hajók elektromossá tételében. Az E-komp program rengeteg üzemeltetési és biztonsági tapasztalatot ad, segít felállítani a szükséges szabványokat, nemcsak Európában, hanem az egész világon” – mondta az aukkukat fejlesztő Leclanché igazgatója, Anil Srivastava.

Ez is azt példázza, milyen gyorsan meg lehet változtatni a közlekedést. A Zöld Fordulat másik fontos eleme az épületek korszerűsítése. Megmutatunk egy olyan házat, ahol az okos ablakok napelemek is.

Miből áll a Zöld Fordulat?

Szófiában tudósok és mérnökök együtt hoztak létre okosablakokat.

Az ablakban folyamatosan desztillált vizet és glikolt keringtetnek, ez fagyállóként szolgál.

A napelemek pedig begyűjtik a napsugarakat, és a hővel az épületet fűtik. A bolgár tudományos akadémia fizikusa, Milena Nikolajeva-Dimitrova szerint az újdonság a hőcserélő közegben van:

„Azért jobb a levegő helyett folyadékot használni, mert a víz sűrűbb, és szélesebb spektrumban fogja fel az infravörös sugarakat."

Az ebben az európai kutatási projektben résztvevő tudósok ezt a kísérleti pavilont használják a rendszer hatékonyságának mérésére.

Folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletet és a levegő nedvességét, hogy kipróbálják, miként lehet különböző időjárási viszonyok között energiát termelni és tárolni az épületben.

„Megmérjük az ablakok belső hőmérsékletét. Húszcentinként mérünk a padlótól egészen fel. Így látjuk, hogyan oszlik meg a hő az ablaktáblákon belül. Így azt i tudjuk, mi megy be, és mi jön ki a táblákból” – ismertette a technológiát Kraszimir Zsivacski, az akadémia technikusa.

A technológiát Madridban fejlesztették ki.

A tudósok azt szeretnék, ha az okosablak energiahatékony lenne, nem csak átlátszó hőszigetelőanyag.

Vagyis a rendszernek képesnek kell lennie, hogy télen maximalizálja a begyűjtött hőenergiát, de elkerülje a nyári túlhevülést. Ezt a madridi egyetem számítástechnikai professzora, Juan Antonio Hernández Ramos magyarázta el:

„Ha a külső hőmérséklet túl alacsony, le tudjuk állítani a folyadékcirkulációt, a napsugárzás pedig felmelegíti a vízkamrákat. Ha bent már elég meleg van, akkor be tudjuk kapcsolni a cirkulációt, és az épület többi részébe is el tudjuk szállítani a hőt. Az ablakok úgy működnek, mint az ember bőre, az egész épület hőmérséklete önszabályozó lesz.”

A tudósok szerint ezzel a technológiával közelebb kerülnek a jövő szinte nulla energiakibocsátású épületeihez. A fejlesztők szerint a technológia már alkalmas arra, hogy ipari mennyiségben állítsák elő.

„Az a cél, hogy az épületek energiafelhasználását lecsökkentsük amennyire csak lehet, miközben hőenergiát is termelünk. Nekünk ez a megoldásunk az épületek energiafelhasználásáraÍ" – mondta az egyetem építésze, Belén Moreno Santamaria.

„Mindez csak kettő volt abból a sokezer európai projektből, amelyeknek mind ugyanaz a célja – hogy jobban éljünk, és klímasemlegesek legyünk 2050-re.