rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A gyorskaja lett az új cigi: az elhízás ellen küzdenek az egészségvédők

A gyorskaja lett az új cigi: az elhízás ellen küzdenek az egészségvédők
Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

A dohánytermékekéhez hasonló szigorú szabályozást javasolnak tudósok és egészségügyi szakemberek, akik szerint csak így lehet elejét venni az egészségtelen táplálkozással járó káros hatásoknak. Az elhízás világszerte egyre nagyobb gondokat okoz, 2017-ben az ötödik leggyakoribb halálok volt, az elhízás közvetlen következményeitől több mint négy és félmillióan vesztették életüket egyetlen év alatt.

Az országokat rangsorolják is a lakóik elhízottsága alapján. Az elhízottsági listát listát Nauru szigete vezeti, majd további egzotikus szigetek következnek, a 11. helyen Kuvait, a 12-en pedig az Egyesült Államok áll. Magyarország a lista 42. helyén szerepel, az Egyesült Királyság a 36-on. Magyarországon az elhízott emberek aránya a felnőtt népesség több mint egynegyede (26%), de ha a túlsúlyosakat is beleszámítjuk ebbe, akkor az arány már 65% felett van a WHO 2016-os adata szerint. A trend pedig az egyértelmű növekedés: 1980-ban a felnőtt magyar lakosság 45 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. De ugyanez az emelkedés figyelhető meg az elhízottak számában a világ szinte minden államában, ezért egyre több helyen próbálnak meg fellépni a kiváltó okok ellen.

Mark Lennihan/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.

Az Egyesült Királyságban például megtiltanák a szupermarketeknek, hogy akciókat hirdessenek a feldolgozott élelmiszerekre, az iskolák közelében bezáratnák a gyorséttermeket, és a televízióban csak este 9 óra után lehetne vetíteni pizzát, hamburgert vagy hasonló gyorséttermi ételt hirdető reklámokat egy egészségügyi szervezetek által készített javaslat szerint, amit a Guardian idézett. Felvetődött az a javaslat is, hogy a feldolgozott élelmiszereket a dohánytermékekhez hasonlóan egyforma, sima csomagolásban hozzák forgalomba.

A felhívás eljutott Boris Johnson miniszterelnökhöz is, aki meghirdette az Elhívás elleni harcot, miután kiderült, hogy az elhízás vezető kockázati tényező a koronavírus okozta betegség lefolyásánál, és növeli a halálozás esélyét. A brit kormány konkrét intézkedéseket is tervez, amit még a koronavírus-járvány második hulláma előtt szeretnének bevezetni. Egészségügyi szakértők szerint ennek a csomagnak a lehető legtöbb elhízás elleni módszert tartalmaznia kell.

Richard Murray, a King's Fund vezetője szerint hasonlóképpen kellene eljárni, mint a dohánytermékek esetében is: adóztatással, és a márkákhoz kapcsolódó szabályozással. Caroline Cerny, a több mint negyven jótékonysági szervezetet, orvosi és aktivista csoportot tömörítő Obesity Health Alliance képviselője szerint lehetetlen ellenállni a tévéből folyamatos áradó cukros, színes és kalóriadús ételek reklámjának, ezért ezeket a termékeket csak az este 9 óra után kezdődő műsorsávban szabadna hirdetni.

Más szervezetek azt javasolják, hogy iskolák körzetében tiltsák be a gyorséttermeket, a boltokban szüntessék meg az édességpultokat a kasszáknál, kötelezzék az éttermeket, hogy tüntessék fel a fogások kalóriatartalmát, tiltsák be az alkoholos italokra hirdetett kedvezményes akciókat, létesítsenek minél több biciklisávot, és terjesszék ki a cukros italokra két éve kivetett illetéket. A 2018-ban bevezetett törvény értelmében a cukros üdítők gyártóinak illetéket kellett fizetniük, vagy csökkenteni az italokban lévő cukor mennyiségét. Ennek hatására 28,8 százalékkal csökkent az üdítők cukortartalma. Szakértők szerint éppen ezért működhetne most is egy hasonló illeték kiszabása.

Ilyenkor viszont mindig felmerül a jövedelmek közötti egyenlőtlenség a különböző társadalmi csoportokban. Az egészséges ételek azonban nem feltétlenül drágábbak, mint a feldolgozott ételek, Emma Boyland, a Liverpool University munkatársa, aki szerint fagyasztott gyümölcsöt és zöldséget viszonylag olcsón kapni, ami viszont sokszor hiányzik, az az ezek tárolásához és elkészítéséhez szükséges eszközök. Hasonlóképpen gondolja Richard Murray is, aki szerint az illeték bevezetésének célja nem lehet az, hogy az alacsonyabb jövedelműek többet költsenek.

„Az emberek szeretik a magas kalóriatartalmú, sóban és zsírban gazdag ételeket. 5 millió éves evolúció ellenében kellene felvennünk a harcot. És nem várhatjuk a szupermarketektől és az élelmiszergyártóktól, hogy saját maguk oldják meg ezt a helyzetet, ez közös feladatunk, és szükség van a kormányzat cselekvésére is” - mondta Richard Murray. Susan Jebb, az Oxford University étrend és népegészség professzora szerint eljött az idő, hogy az elhízást a dohányzás okozta egészségkárosodásokhoz hasonlóan kezdjük kezelni.

Az amszterdami kísérlet

A holland nagyvárosban 2012-ben kezdtek el komolyabban foglalkozni az elhízás következményeivel, miután kiderült, minden ötödik amszterdami gyerek túlsúlyos. Három év alatt 12 százalékkal csökkent az túlsúlyos és elhízott gyerekek aránya, az alábbi intézkedések után:

- betiltották a gyümölcsitalokat az iskolákban, csak a vizet és a tejet engedélyezték

- a gyorséttermeket eltiltották a szponzorálástól

- azt kérték a szülőktől, hogy babakocsi helyett inkább pedál nélküli gyerekbiciklikre ültessék gyereküket

- támogatták az alacsony jövedelmű családok edzőtermi és sportközponti tagságát

- egészséges ételek elkészítését tanító főzőtanfolyamokat indítottak

- a gyorséttermeket pedig arra kérték, hogy gyerekeket ne szolgáljanak ki, ha nincs vele felnőtt kísérő