Láthatatlan munkások Európa farmjain: alulfizetettek és kizsákmányolják őket

Az Euronews rávilágít a durva valóságra, amellyel egyes idénymunkások Európában szembesülnek, miközben előteremtik az ételt mindannyiunk asztalára. A Lighthouse Reports, a Der Spiegel és a Mediapart részvételével folytatott közös vizsgálat során az Euronews tucatnyi munkással készített interjút. Ahogy a koronavírus-járvány elterjedt Európában, hirtelen láthatóvá váltak azok, akik segítségével az étel a tányérra kerül. Sőt, úgynevezett „alapvető fontosságú dolgozóknak” kezdik őket tekinteni. De munkajogaikat és életkörülményeiket évtizedek óta figyelmen kívül hagyják.

Órákon át fáradnak a tűző napon vagy az esőben, hogy gondozzák és betakarítsák azokat a gyümölcsöket és zöldségeket, amelyeket annyira magától értetődőnek tekintünk.

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának - a világ legnagyobb támogatási csomagja - célja a mezőgazdasági termelők támogatása, és évente mintegy 60 milliárd eurót pumpál az ágazatba. Azonban az ezekben a gazdaságokban foglalkoztatottak munkakörülményeit a támogatási rendszer nem is említi.

"Jelenleg olyan őrült a helyzet, hogy valóban jobb az állatoknak a védelme, mint a gazdaságunkban dolgozó munkások egy részének" - mondta Daniel Freund, német zöldpárti képviselő.

A Lighthouse Reports, a Der Spiegel és a Mediapart részvételével folytatott közös vizsgálat során az Euronews tucatnyi mezőgazdasági dolgozóval készített interjút az egész kontinensen. Panaszkodtak a kifizetetlen órákra, az óriási nyomás alatt végzett munkára, mindez minimális tiszta víz vagy védelem mellett, nem egyszer ájulás és hányás a kimerültség miatt. Megmutatták nekünk a szélsőséges körülményeket, és beszéltek az őket ért szóbeli, fizikai vagy akár szexuális erőszakról is.

Spanyolország: nyomornegyedek és büntetések

Spanyolország Európa vezető gyümölcs- és zöldségtermesztője. A déli Huelva tartományban az eper „vörös arany” néven ismert, jól fizető vállalkozás, évente mintegy 500 millió euró bevételt hoz.

De az iparágnak van egy sötét oldala is. A régió számos mezőgazdasági dolgozója nem dokumentált bevándorló, aki „chabolasban” él - eldobott raklapokból, fadarabokból és az üvegházakból származó műanyag maradványokból álló vityillókban. Ezekben nincs áram, csatornázás, se tiszta víz.

"Egy olyan fejlett ország, mint Spanyolország, egy európai ország... Nem értem, hogy engedheti meg ennek a helyzetnek a fennmaradását" - mondja Seydou Diop, aki epret szedett, és szintén ilyen kalyibában lakott. Most egy munkavállalói csoportot vezet, amely támogatja a nem dokumentált bevándorlókat, akik szerinte a régió mezőgazdasági dolgozóinak nagy részét adják.

Az Euronews és partnerei több mint 20 jelenlegi és korábbi gyümölcsszedővel készítettek interjút Huelvában. Sokan azt mondták, hogy nem kaptak se maszkot, se kesztyűt a COVID-19 járvány idején. Mindannyian a kifizetetlen órákra, a fárasztó munkakörülményekre és az óriási nyomásra panaszkodtak.

José Antonio Brazo, a SAT szakszervezet képviselője Huelvában elmondta, hogy azokat, akik nem elég termelékenyek, meg is büntetik: „Mintha a középkorban lennénk. Ha nem szedik le az elvárt mennyiséget, akkor egy, két vagy három napos büntetést kapnak, vagyis fizetés nélkül otthon kell maradniuk. Tehát azokon a napokon nem hoz haza pénzt”.

A dolgozók többsége, akikkel a kutatás alatt beszéltünk, azt kérte, hogy ne lehessen őket azonosítani, mert félnek a megtorlástól. Sokan a Bionestnél dolgoztak, ez a cég csak tavaly 4,4 millió eurót kapott uniós támogatásokból a spanyol kormány adatai szerint.

A Bionest nem reagált a megismételt megkeresésünkre sem. Weboldalukon egy üzenetben mondanak köszönetet „minden mezőgazdasági dolgozónak, csomagoló munkásnak, mindenkinek, aki részt vesz a mindennapi munkában ezekben a nehéz időkben”.

Franciaország: “Üdv a pokolban!”

Franciaország messze az EU legnagyobb termelője olajos magvakból és gabonafélékből, Franciaország több mezőgazdasági támogatást kap, mint bármely más tagállam - évente több mint 7 milliárd eurót, az EU adatai szerint.

Juan, egy fiatal kolumbiai, vízummal repült az országba. A Facebookon látta meg a Larrère gazdaságot, és hogy idénymunkásokat keresnek Franciaország délnyugati részére. De nem a farm maga bérelte őt fel, hanem egy olyan alvállalkozó, amely rendszeresen idénymunkásokat szállít Larrère-nek és a régió más gazdaságainak.

Juant május végén a konzuli hatóságok segítségével hazatelepítették Kolumbiába, miután a két hónap, amit mezőgazdasági munkásként töltött el a karantén idején bezárva Franciaországba, keserves csalódást okozott neki. A szállása pedig egy zsúfolt vendégház volt, ahol több mint 40 idénymunkás lakott egy helyen.

"Üdv a pokolban! Emlékszem, hogy ezt mondták. Azt hittem, hogy ez csak vicc, de amikor kinyitották az ajtót, és megláttam a házat... katasztrófa volt”- emlékezett vissza egy telefoninterjúban Juan, aki azt kérte, hogy ne hozzuk nyilvánosságra a nevét.

Az Euronews és partnerei megszerezték a Larrère család tulajdonában lévő ház tervrajzát, valamint a bérlői naplók és a kifizetett bérleti díjak másolatát - havonta mintegy 200 euró –, a bérleti díjat közvetlenül a fizetésükből vonták le. Június végén a bérlők egy gyors turnén bemutatták a házat újságíróinknak.

Öt felnőttet pakoltak össze egy szobában. Mások emeletes ágyban aludtak, megsértve az idénymunkások lakására vonatkozó francia törvényeket. Nem biztosítottak ágyneműt vagy párnát. A WC-ben nem volt WC-papír.

A Larrère gazdaság Franciaországban az organikus sárgarépa legnagyobb termelője, éves forgalmuk körülbelül 50 millió euró. Kormányzati adatok szerint évente több mint 300 ezer eurót kapnak az uniós támogatásokból.

Több mint egy tucat emberrel beszéltünk, akik ezekben a gazdaságokban dolgoztak. Beszámoltak a hosszú munkanapokról, a kifizetetlen órákról és a túlzott lakhatási költségekről.

A családi tulajdonban lévő vállalat vezérigazgatója, Patrick Larrère e-mailen küldött egy hosszú nyilatkozatot válaszul a vizsgálódásunkra. Elmondta, hogy látogatásunk óta a vállalat belső vizsgálatot végzett, és felismerte a szervezet néhány hiányosságát, ám a válaszadók többsége a jövőben tervezi a gazdaságba való visszatérést.

Larrère hozzátette, hogy etikai kódexet fog kidolgozni a vezetés és a munkakörülmények javítása érdekében. Megígérte, hogy ágyneműt biztosít, és felkérte a helyi és nemzeti hatóságokat, hogy segítsenek munkavállalóik elszállásolásában a nyári turisztikai szezonban.

„Alapvető fontosságú dolgozók”

Az Európai Parlament június 19-én elismerte az idénymunkások és a bevándorló munkavállalók előtt álló kihívásokat, amikor állásfoglalást fogadott el, amely sürgős fellépésre szólít fel egészségük és biztonságuk védelme érdekében. Megállapította, hogy a járvány „felfedte és súlyosbította a társadalmi dömpinget és a fennálló bizonytalanságot” sokuk számára.

Az állásfoglalás azt is sürgette, hogy a tagállamok erősítsék meg a munkaügyi ellenőrzéseket, és biztosítsák a munkavállalók bérétől elválasztott, minőségi lakhatást.

Az Európai Bizottság július közepén bemutatta az idénymunkások védelmének biztosítását szolgáló iránymutatásokat az EU-ban a koronavírus-járvánnyal összefüggésben.

„Nem lehet olyan üzleti modell, amely a külföldi munkavállalók valamilyen formájú kizsákmányolásán alapul” - mondta Nicolas Schmit, a munkahelyekért és a szociális jogokért felelős uniós biztos az Euronewsnak.

Az “Invisible Workers” egy egyhónapos közös vizsgálat a Lighthouse Reports vezetésével és a Der Spiegel, a Mediapart, az Euronews, a the Guardian, a Follow the Money és az Investigative Reporting Project Italy közreműködésével.