rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Műanyagszemétből készített ladikot tettek vízre a Tiszán

Szabó László ladikkészítő mester, Molnár Attila Dávid ötletgazda  és önkéntesek vízre teszik az első Tiszai Plasztik Ladikot
Szabó László ladikkészítő mester, Molnár Attila Dávid ötletgazda és önkéntesek vízre teszik az első Tiszai Plasztik Ladikot   -   Szerzői jogok  Rosta Tibor/MTI
Betűméret Aa Aa

A Tiszából gyűjtött, folyami műanyag hulladékból készült ladikot bocsátottak vízre szerdán Mártélyon, a prototípust Szabó László helybéli asztalosmester készítette - tájékoztatta Dóra Szilvia, a PET Kupa kommunikációs vezetője szerdán az MTI-t.

A plasztikladik építésénél a megszokott fa helyett folyami hulladékból préselt műanyag deszkákat használtak. A főleg polipropilénből és polietilénből készült deszka jól megmunkálható, hasonlóan fűrészelhető, fúrható, gyalulható és csavarozható, mint a hagyományos deszka.

A plasztikladik a PET Kupa ötletéből született meg, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásának köszönhetően. A PET Kupa már több mint 70 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, melynek több mint fele a különféle hasznosítási módoknak - és az aprólékos válogatásnak - köszönhetően visszajutott a körforgásba.

Rosta Tibor/MTI
Szabó László ladikkészítő és Molnár Attila Dávid ötletgazda az első Tiszai Plasztik Ladikban a vízre bocsátás után a mártélyi holtágonRosta Tibor/MTI

A ladik készítésének egyik célja, hogy jó példát mutasson a felvízi országoknak a hulladékgyűjtésre, és -hasznosításra, remélve, hogy a közeljövőben megoldódik a tiszai hulladékprobléma, és kiépül a szükséges infrastruktúra a vízgyűjtő teljes területén.

Napjainkban nagyon kevés mester van a Tisza-mentén, aki kellő tapasztalattal rendelkezik a hagyományos ladikok építése terén, és többségük 60 év feletti. A prototípust Szabó László mártélyi mester készítette el, aki fából már több száz ladikot megépített.

Molnár Attila Dávid, a PET Kupa társalapítója, a plasztikladik ötletgazdája kifejtette, azért nem öntik ki, vagy fröccsöntik a ladikot, mert nem szeretnék, ha egy olyan ősi mesterség, mint a tiszai hajóépítés, teljesen veszendőbe menne. Ezt az újszerű, időtálló anyagot, a műanyag deszkát a szakemberek a megszokott eszközeikkel meg tudják munkálni, és a ladiképítés hagyománya ebben a formában is tovább élhet.

Több tonnányi mikroműanyagot sodor a szél az óceánokba egészen az Antarktiszig. A számítások szerint évente akár 140 ezer tonna mikroműanyag kerülhet a szárazföldi közlekedésből a vizekbe. Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications című tudományos folyóiratban mutatta be eredményeit.

Az utakon zajló közlekedés a műanyagrészecskék egyik igen jelentős forrása. A gumiabroncsok kopása révén globálisan átlagosan 0,8 kilogramm kerül be fejenként évente a környezetbe, tehát összességében 6,1 millió tonna, vagyis a világszintű műanyagtermelés két százaléka. Ehhez jön még további 500 ezer tonna a fékbetétek kopása miatt.

A szárazföldi közlekedésből származó legkisebb műanyagrészecskék jelentik a teljes globális mikroműanyag-terheltség egyharmadát. Nagy része az Egyesült Államok és Észak-Európa sűrűn lakott régióiból, valamint Délkelet-Ázsia erősen városiasodott területeiről származik.

A sötét részecskék hatására ráadásul a hó- és jégtömegek gyorsabban olvadnak, mivel általuk csökken a felszín által visszavert napfény mennyisége. Hasonló hatása van az Arktisz környékén lerakódó koromnak.