rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az európai városok hogyan alkalmazkodnak az egyre melegebb időjáráshoz?

euronews_icons_loading
Az európai városok hogyan alkalmazkodnak az egyre melegebb időjáráshoz?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Milyen volt az időjárás júniusban? Frankfurtban, a legmelegebb német városban a várostervezők milyen technikákat alkalmaznak a város nyári hűtésére, kezdve a háztetők zölddé tételétől a légfolyosókig?

A legfrissebb időjárási adatok

A Copernicus Climate Change Service legfrissebb adatai szerint globálisan az idei júniusban rekord meleg volt, a hőmérséklet 0,5 Celsius fokkal volt az átlag felett.

Látható, hogy Afrika egyes részein és az amerikai kontinensen is az átlagosnál melegebb volt. Míg Dél-Európában az átlagosnál hidegebb, Skandináviában és Közép-Európában melegebb volt múlt hónapban.

A nagy kiugrás Szibériában volt, ahol az év eddig jóval melegebb volt az átlagosnál. Ennek a hatalmas térségnek néhány területe hűvösebb volt múlt hónapban, de az Északi-sarkvidéken júniusban tartós hőhullámot, 38 fokot is mértek.

Ebben sok tényező játszik szerepet. Martin Stendel klímakutató elmondta, hogy már a tavasz is melegebb volt a megszokottnál, és azóta több egymást követő héten át egy blokkoló magasnyomású rendszer volt Észak-Szibériában. Júniusban és júliusban természetesen éjféli nap van, így a nap ez alatt a magas nyomás alatt süt egész nap, és ez vezetett a nagy meleghez.

Az európai városok hogyan alkalmazkodnak?

Az európai városok hogyan alkalmazkodnak az emelkedő globális hőmérséklethez? Frankfurt Németország egyik legmelegebb városa, ahol néhány okos tervvel küzdenek a hőség ellen. Lara-Maria Mohr, a projekt vezetője szerint, ha a háztetőket zölddé teszik, akkor rengeteg zöld teret és hűtést nyernek a város számára.

Van egy zöld terület, amely Frankfurt „légfolyosója” – ide nem építenek magas épületeket, hogy a vidéki hűvösebb levegő beáramolhasson a belvárosba. Egy olyan városban, ahol a hőmérséklet tavaly 40 fok feletti új rekordot ért el, ez tervezett döntés.

Hans-Georg Dannert szakértő arról beszélt, hogy először az egész várost kell nézni, és a hűvösebb, friss levegőjű területeket össze kell kapcsolni a többi résszel a „légfolyosókkal”. Zöld területeknek is kell lenniük a városban: parkoknak, fáknak, sétányoknak. És különleges intézkedésekre is szükség van, mint például a városban felállított ivókutakra.

Az új épületekre kötelező zöldtetőt vagy homlokzatot kialakítani, és támogatják a zöldtetőket a magánházakon is. A növények ugyanis segítenek lehűteni a környezetet.

Lara-Maria Mohr elmondta, hogy a zöldtetőknek számos pozitív hatása van: védik az épületet, hőszigetelik és lehűtik. Ez költségmegtakarítást is jelent. Elnyelik a zajt, a növények kiszűrik a finom port, és az erős esőzések hatásait is tompítja. Ezenkívül az épület minden lakója élőhelyet kap, a rovarok és a madarak is.

A víz is fontos, a belvárosban porózusabb felületeket használnak, hogy a párolgás hűtse az utcákat. A városon kívül pedig összegyűjtik az esővizet.

Az átlaghőmérséklet emelkedik, miközben a várost kényelmessé és élhetővé szeretnék tenni. Maurice Wagner városvédő elmondása szerint ha nem cselekednek most, akkor a következmények egyértelműek: a kockázati csoportok számára komoly problémákkal járhatnak, beleértve az idő előtti halált is. De még fiatal és fitt emberek is megszenvedik a hatást, akik nem tartoznak a kockázati csoportokba. És a városok elveszítik az életminőséget, ha nem lépnek.