rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Európai vírusarchívum segíti a koronavírus elleni vakcina fejlesztését

euronews_icons_loading
Európai vírusarchívum segíti a koronavírus elleni vakcina fejlesztését
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Míg a tudományos világ egy része a koronavírus ellen küzd, egy másik része azért, hogy biztosítsa a kórokozók fennmaradását – bár céljuk ugyanaz.

"Egy vírus legyőzése hosszú és akadályokkal teli folyamat" - mondja tudósítónk, Claudio Rosmino. "Éppen emiatt alapvető fontosságú lehet egy olyan stratégia, amely a tapasztalatok és a tudományos adatok nemzetközi megosztásán alapszik. Európában egy vírusbank és egy Covid-19 adatbázis a példa erre a megközelítésre."

Az EVA-projekt elindítása után 12 évvel a világ egyik legfontosabb adatbázisává vált. Több mint háromezer vírust és tesztanyagot tárolnak itt, az Európai Vírusarchívumban, Marseille-ben.

"Ez egy virtuális gyűjtemény" - magyarázza Jean-Louis Romette, az EVA-projekt koordinátora. "Arra gondoltunk, hogy ahelyett, hogy összegyűjtenénk a vírusokat egy helyen, inkább maradjanak mind a különböző laboratóriumokban."

Ez a projekt lehetővé teszi, hogy nagyon rövid időn belül elérhetővé váljon az a tudás és alapanyag, amire a tudósoknak szükségük van egy vírussal kapcsolatos vészhelyzetben.

"Amikor a koronavírus megjelent Kínában, az EVA koronavírus-kutatói azonnal rájöttek, hogy az a SARS-törzsbe tartozik, és gyorsan kifejlesztettek egy diagnosztikai eljárást, amivel azonosíthatták a fertőzést a páciensek mintáiban" - mondja Jean-Louis Romette.

A marseille-i intézet közel 40 élvonalbeli laboratóriumot kapcsol össze, amelyek emberi, állati, és növényi virológiai kutatással foglalkoznak. Online katalógusa lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy különböző anyagokhoz és genetikai mintákhoz hozzájussanak.

A koronavírus-járvány megnövelte a forgalmat : két hónap alatt annyi megrendelés érkezett tesztekre és a vírusok kutatására alkalmas diagnosztikai eszközökre, mint az előző négy évben.

"Amikor egy feltörekvő vírusról van szó, amiről nagyon kevés az elérhető adat, akkor nagyon fontos összehasonlítani azt már létező vírusokkal, amelyek ugyanabba a törzsbe tartoznak" - magyarázza Christine Prat, az EVA piacstratégiai fejlesztője. "Szóval a biobankok hasznosak ebből a szempontból – megengedik, hogy összehasonlítsuk az újdonságot azzal, ami már ismert."

A virológiai anyagot kutatóközpontok, laboratóriumok, egyetemek és erre specializálódott vállalatok küldik. Itt tesztelik, vizsgálják és egy online katalógusba iktatják, egyidőben az információkkal, amelyek alapvetőek a tudományos közösség számára.

"Az információmennyiséget azzal növeljük, hogy a vírussal megtámadjuk a sejteket, így a vírus szaporodik, és képesek vagyunk leírni a tulajdonságait" - magyarázza Bruno Coutard, az EVA elnöke. "Ezt szekvenálásnak hívjuk, ezzel megkapjuk a vírus teljes genetikai térképét, amely lehetővé teszi, hogy összekapcsoljuk ezt a vírust egy olyannal, amit már ismerünk."

Amikor kitör egy járvány, a tudósok számára fontos, hogy gyorsan hozzáférhessenek már létező modellekhez és tanulmányokhoz.

"Egy járvány idején nincs sok időnk dolgozni" - állítja Xavier Lamballerie, a feltörekvő vírusok egységének igazgatója. "A járványok általában rövidek. Ha a tudósok teljesen eltérő alapanyagokkal dolgoznak, amelyek rossz minőségűek, akkor soha nem sikerül a végén összehasonlítani a tanulmányokat. Egy olyan gyűjteménynek, mint amilyen az EVA is, az a szerepe, hogy nagyon gyorsan biztosítsa a lehető legnagyobb számú partnernek ugyanazokat a mintákat, amelyek nagyon jó minőségűek, annak érdekében, hogy azok jól tanulmányozhatóak legyenek."

A koronavírus-válság csúcspontján ez a francia intézmény szintén képes volt arra, hogy segítsen a fejlődő országoknak azzal, hogy egyszerűen használható és megbízható teszteket küldött számukra.

"Az EVA-adatbázissal a reagálás lehetőségét készítjük elő, olyan diagnosztikai eszközöket fejlesztünk, amelyek liofizáltak (fagyasztva szárítottak), szóval stabilak szobahőmérsékleten is. Így fagyasztás nélkül szállíthatóak" - magyarázza Rémi Charrel, a vírusgyűjtemény egyik felügyelője. "Felhasználhatóak, extrém mód stabilak, és a laboratóriumok olyan körülmények között tudják őket használni, amelyek hasonlítanak a terepen tapasztalhatókhoz.”

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium az angliai Cambridge-ben található Európai Bioinformatikai Intézettel közösen áprilisban indított el egy Covid-19 adatbázist, hogy összegyűjtsék, és megosszák a koronavírussal kapcsolatos legújabb információkat.

Az adatbázisba kutatóközpontok és kórházak küldenek adatokat.

Miután ezeket feldolgozzák, és szabványosítják a nemzetközi előírásoknak megfelelően, elérhetővé teszik az információkat a nemzetközi tudományos közösség számára.

"Több mint 170 országból ötvenezer ember használta az adatbázist" - közli Amonida Zadissa, aki szenior tudományos tisztviselő. "Ez jól mutatja, hogy globálisan elérhető, és valóban használják is. Több mint kétmillióan a weboldalon keresztül igényeltek adatokat, amelynek révén több mint 90 ezer tudományos cikket lehet letölteni."

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium tudósai genomszekvenciákat, proteinek jellemzőit és egyéb megfigyeléseket töltenek fel a weboldalra.

"Azokra az új adatokra fókuszálunk, amelyeket tudományos tanulmányokból, a közegészségügytől, laboratóriumoktól, klinikáktól szereztünk" - mondja Guy Cochrane adatkoordinációs és archiváló csapatvezető. "Mindezt egy értékes egésszé dolgozzuk össze, olyan adatbázissá, amelyben a felhasználó könnyen tud navigálni, és amelynek az információit fel tudja használni."

Az adatbázisban több SARS-CoV-2 adatközpont található. Ezeknek a célja, hogy a járványból származó szekvenálási adatfolyamot rendszerezzék, és átfogó képet nyújtsanak a globális kutatóközösségeknek.

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium német igazgatója, Rolf Apweiler szerint fontos javítani a különböző adatforrások közti kapcsolatot.

A mi célunk, hogy felhasználjuk az adatokat, amelyek már a központi adatbázisba kerültek, majd a portálon ezt összekapcsoljuk a genetikai adatbázissal, amelyet épp most alakítunk ki. Végül mindezt összekötjük a klinikai adatokkal. Egyre többen használják az adatbázisunkat. Rengeteg visszajelzést kapunk, sok jövőbeli együttműködés körvonalazódik. Szóval a tudomány itt a legjobb formáját mutatja!

A cambridge-i kutatók szerint fontos, hogy a koronavírus elleni globális küzdelemben az információ megosztása és a még pontosabb vírusmodellek kidolgozása révén lerövidülhet a vakcinához vezető út.