rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kemény küzdelem a légiközlekedésben: ki fizeti a koronavírus-számlát?

euronews_icons_loading
Kemény küzdelem a légiközlekedésben: ki fizeti a koronavírus-számlát?
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

Európa egén viharfelhők gyülekeznek a koronavírus miatt. A repülési szektorban kemény küzdelem várható a piaci részesedésért. Hogyan érinti ez a légitársaságok személyzetét? És mi lesz azokkal az utasokkal, akik a törölt járatok miatt várják a pénzvisszatérítést? Egyelőre legtöbbször hiába...

A COVID-19 jelentős pénzügyi zavarokat okoz a légitársaságoknak, a nagy európai cégek mint az Air France, a Lufthansa és a British Airways bejelentették, hogy több tízezer munkahelyet fognak megszüntetni. A fapados légitársaságok, az EasyJet és a Ryanair szintén több ezer alkalmazott elbocsátását tervezi. Egyes fapados társaságok már nyomást gyakorolnak dolgozóikra - van, aki szerint ez szociális dömping.

Tömeges elbocsátás és fizetéscsökkentés várható

Francesca Rinaldi légiutas-kísérő, a Ryanair németországi személyzetének tárgyalási bizottságának tagja. Fizetésük alacsony, 1200 - 2200 Euro között van. Francesca naponta beszél a szakszervezeti tagokkal Európa-szerte. Félnek a közelgő bércsökkentéstől.

Damien arról mesélt neki, hogy Franciaországban azt a javaslatot kapták a cégtől, hogy tíz százalékkal csökkentik a fizetésüket, és kevesebb munkaórát biztosítanak nekik. Ennek eredményeként mintegy nettó 900 euróra csökkenne a bérük, ami a francia szegénységi küszöb. Ez egyfajta zsarolás, mert világosan megfogalmazták, hogy az itteni személyzet mintegy 27 tagját kéne elküldeniük, ha nem fogadnánk ezt el - tette hozzá a légiutas-kísérő.

Francesca felvázolta a német helyzetet egy spanyol kollégájának. Hallgatólagos, de egyértelmű a fenyegetés itt, hogy a 940-ből 571 légiutas-kísérő többlet van - magyarázta. - Tehát meg akarnak szabadulni a németországi személyzet mintegy 60 százalékától.

Gustavo pedig válaszul beszámolt arról, mi van Spanyolországban:

- A Ryanair azt mondja: vagy aláírjuk, vagy 351 embert elbocsátanak. Ez nem tárgyalás, ez diktátum. Ugyanakkor romlik a munkakörülmények minősége is, tehát ez a szociális dömping tipikus példája. Egy egygyermekes anyának a Vöröskereszthez kellett fordulnia ételért, mert nem volt elég pénze a hónap utolsó 10 napjára - mesélte a légiutas-kísérő.

Mialatt a frankfurti repülőtéren sétált a stáb Francescával, Prágából érkeztek rossz hírek: a fapados társaság kirúgta a tárgyalási bizottság egy részét. Így a cseh szakszervezeti tagok munkanélkülivé váltak.

Mint Francesca mondta, mindegyik légitársaság válsággal néz szembe, és egyezkedik. Szerinte ha megengedik most a Ryanairnek, hogy ismét „repülési dömpinget” hajtson végre, ahogy az 1990-es években, azzal megadnák a felhatalmazást más társaságoknak is, hogy kövessék a Ryanair-modellt. Ezt mindenképp el akarják kerülnünk, és ezért küzdenek tovább.

Az Euronews interjút kért a Ryanairtől, ám a társaság nem akart megszólalni.

Francesca arról is mesélt, hogy a repülés volt a gyerekkori álma. Öt lány közül ő a legkisebb egy dél-olasz régimódi családban, ezért mindig is ki akart törni, utazni…De ez az álom most összetört.

Mint mondta, mindenki fél a kirúgástól, hogy nem él meg a hónap végéig. Ez érzelmileg kibillent. Van, aki pszichológushoz megy, más nem tud aludni. És amikor egy olyan emberről van szó, aki 189 utasért felel, akkor ez persze a biztonság hiányához vezethet.

És mi lesz a pénzükre váró utasokkal?

A koronavírusnak vannak más áldozatai is. Az utasok jogai is sérültek, a törölt járatokat nem térítik vissza, "rendkívüli helyzetre" hivatkozva.

A német Sebastian szerint jó döntés volt a tiltakozás ahelyett, hogy csendben maradnának. A légitársaság ugyanis azt reméli, hogy az emberek feladják, miután megkapják a visszatérítés visszautasítását. Több gyerekkori barátjával Mallorcába akart utazni fapados járaton. Lefoglalta a helyeket. Ám a tervezett húsvéti utazás nem jött össze a hat fős társaságnak. Most pedig küzdenek a visszatérítésért.

Egyikőjük, Binoj elmondta, hogy a COVID-19 miatt törölték a mallorcai utazásukat. A kérdés továbbra is az: hogy fogják visszakapni a pénzt, mintegy 1700 eurót, amit a csoport kifizetett.

Sebastian két visszatérítési kérvényt is benyújtott, mindkettőt elutasították. Alternatív megoldásként alacsonyabb értékű utalványt ígértek a visszatérő járatra vonatkozó igénye kapcsán, de azóta se hallott róluk. A Ryanair-utasok 84 százaléka, hozzá hasonlóan még mindig várja, hogy visszatérítést kapjon a törölt járatok miatt.

Binoj szerint nem így kell kezelni az ügyfeleket. Ha más cégek hasonlóan viselkednének, akkor gyorsan ügyfelek nélkül maradnának - vélte.

A "repülési gondok" nevű applikáció is segíthet

Düsseldorfban, a regionális fogyasztóvédelmi szervezetnél kifejlesztettek egy új alkalmazást "repülési gondok" néven. A COVID-19 miatt az applikáció népszerű lett, mintegy 600 letöltéssel naponta.

Anke Hering tanácsadó arról beszélt, hogy manapság rengetegen szembesülnek a törölt járatokkal. A légitársaságok ilyen üzeneteket küldenek nekik: „A járatot törölték, utalványt kínálunk fel önnek”. De az emberek általában nem akarnak vouchereket, hanem a pénzüket akarják visszakapni. Valójában hét napon belül meg kell téríteni az előre kifizetett jegyek árát. Nem mindig könnyű megtalálni a légitársaságok megfelelő elérhetőségi címeit, ezek a kontaktok néha eléggé el vannak rejtve. Az applikáció mintalevelet készít angolul vagy németül, és automatikusan kitölti a megfelelő címeket, majd elküldi a leveleket a légitársaságoknak.

Beate Wagner ügyvéd azt magyarázta, hogy az EU-tagországokból induló járatokra az Európai Unió Légiutazói jogszabályzatát kell alkalmazni. A jogi normák egyértelműek. Ha a járatot törölték, az utasok választhatnak a jegyár teljes visszatérítése vagy az átirányítás között. Dönthetnek: "vissza akarom kapni a pénzemet" vagy "elfogadok egy utalványt egy későbbi repülésre".

Üres terminálok, pénzügyi veszteségek ... Vajon a repülés most már ilyen lesz? Ki fizeti a koronavírus-számlát? A személyzet és az utasok? Vagy a társaságok fogják? A legvégén valószínűleg az adófizetők állják a számlát.