rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Megnyitja a Vatikán a holokauszt idejének irattárát, XII. Piusz pápa archívumát

In this Oct. 15, 1943 file photo, men, women and soldiers gather around Pope Pius XII in Rome, Italy
In this Oct. 15, 1943 file photo, men, women and soldiers gather around Pope Pius XII in Rome, Italy   -   Szerzői jogok  AP
Betűméret Aa Aa

Nagy várakozás előzi meg a történészszakmában és a széles közvélemény előtt is, hogy március 2-án a Vatikán megnyitja a holokauszt idejének pápai irattárát. XII. Piusz archívumának megismerése segíthet árnyaltabbá tenni az egyházfő megítélését.

A vonatkozó iratok több mint hetven évre történt titkosítása miatt csak részlegesen ismertek a történelmi tények, amik alapján szélsőséges vélemények formálódtak a pápáról.

Hitler pápája vagy háborús szent?

XII. Piuszt sokan emlegetik Hitler pápájaként, felróva neki, hogy a katolikus egyház nem állt ki teljes erejével az üldözöttek mellett, és nem akadályozta meg a holokausztot.

Mások a fonákját emelik ki következetesen, azt állítva, hogy a Vatikánt szorító korlátok ellenére XII. Piusz pápa és a katolikus egyház lehetőségein felül igyekezett védelmébe venni az üldözötteket.

AP

A Vatikán vezető könyvtárosa, Jose Tolentino Calaca de Mendonca kardinális azt nyilatkozta csütörtökön, hogy minden kutató számára igyekeznek elérhetővé tenni az iratokat, függetlenül a kutatást végző személy nemzetiségétől, hitétől, ideológiájától. „Az egyháznak nincs oka félnie a történelemmel való szembenézéstől” - tette hozzá a kardinális.

XVI. Benedek emeritus pápa következetesen védelmébe vette XII. Piuszt. Maga is azt szorgalmazta, hogy a kutatók minél hamarabb hozzáférhessenek a holokauszt idejének vatikáni irattárához.

Tudott a „végső megoldásról”

XII. Piusz 1939-1958 között volt a katolikus egyház feje. Megítélése azért szélsőséges, mert számos történész határozottan állította, hogy a holokauszt éveiben tudott a „végső megoldásról”, a náci németek által működtetett halál- , koncentrációs- és munkatáborokról.

Alan Avery-Peck professzor, az amerikai College of the Holy Cross egyetem judaika tanszékének történésze szerint ezt erős bizonyítékok támasztják alá: „Több forrásból eljutottak hozzá az információk, így például a vatikáni lengyel követ rendszeresen naprakész információkat adott XII. Piusznak.”

A professzor arra is emlékeztet, hogy a Zsidó Világkongresszus a nyilvánosság előtt figyelmeztette az egyházfőt a történésekre, és kérte támogatását. Az Egyesült Államok 1942-ben hivatalosan is közölte a katolikus egyházfővel 1942 szeptemberében, hogy a varsói gettóba kényszerített embereket lemészárolják.

Láthatatlan küzdelem a náci rémuralom és a kommunizmus terjedése ellen

José M. Sanchez történész egy 2002-es publikációjában utal arra, hogy sokan annak tudták be XII. Piusz hallgatását, hogy a pápa a kommunizmus terjedésétől tartott. „Az egyházfő a kommunizmus térnyerését a keresztény Európára leselkedő legnagyobb fenyegetésnek tartotta.”

XII. Piusz védői felhívják a figyelmet, hogy maga a pápa buzdította a katolikus egyház minden szintjén tisztséget betöltőket, hogy segítsék az üldözöttek bujtatását, így a kulisszák mögött nagyon sokat tett Hitler rémuralma ellen.

José M. Sanchez történész is úgy fogalmaz, hogy „sokkal rosszabb dolgok történtek volna, ha a pápa nemzetközi szinten direkt tiltakozik a náci terror ellen, okosabb volt láthatatlan küzdelmet folytatnia”.

A holokauszt túlélői már nem tudják meg a tényeket

David Kertzer, a Brown University kutatója az elsők egyike lesz, aki az irattár megnyitásának pillanatától betekinthet a dokumentumokba. „Elképesztően izgalmas lesz tisztán látni XII. Piusz szerepét illetően, a több mint fél évszázada húzódó parázs vita után.”

A Vatikán könyvtárosai figyelmeztetnek, hogy oldalak millióiban mérhető az anyag terjedelme, így a független kutatók számára hosszú idő szükséges a feldolgozáshoz.

Amire tényszerűen kirajzolódik a dokumentumokból XII. Piusz valódi tevékenysége, addigra a holokauszt túlélői közül bizonyára már senki nem lesz életben.