Eltűnőben a három ország határán fekvő Preszpa-tó, ami társadalmi-gazdasági válságot is hoz, az egyébként is szegény régiónak.
Ezeknek az épületeknek a tövét még hullámok nyaldosták az 1980-as években. Ma már 100 méterre van a vízpart.
A Dél-Balkánon járunk. A Preszpa-tó Görögország, Albánia és Észak-Macedónia hármashatárán található. Területe 260 km²; gyorsan csökken. Tavaly óta drasztikusan.
- A vízszint csökkenésével a part legalább 35-40 méterrel húzódott vissza 2018-tól mostanáig a korábbi állapothoz képest - mutatja az egyik helybéli, a tó észak-macedón szakaszán.
Az Észak-Macedón Meteorológiai intézet emelkedő hőmérsékleti értékeket mér. A szakember szerint ez a fő oka a vízszintcsökkenésnek.
- A Preszpa-tó alacsony vízszintjét több természeti tényező eredményezi. Az elmúlt időszak, szeles, száraz klimatikus viszonyai okozzák - állítja a hidrometeorológus. A csapadékszegény tél, és az egyre forróbb nyarak jellemezték az előző 2-3 évet.
A tó zsugorodása tovább szűkíti, ennek az egyébként is szegény régiónak a társadalmi-gazdasági lehetőségeit. A turizmus itt húzóágazat - volt! Boshko egy strandbár tulajdonosa.
- Nem valószínű, hogy a Preszpa és környéke a közeljövőben fejlődésnek indul. A tó gyorsan húzódik össze, a strandon az iszap marad vissza. Az emberek elmennek. Aki ide vetődik, megnézi mi a helyzet, majd gyorsan odébbáll.
A helyi civil szervezet is aggódik, és gyors kormányzati beavatkozást sürget a folyamat megállítása, visszafordítása érdekében.
- Ez állami probléma és hatáskör, mivel három ország közös, egységes megközelítése és cselekvése jelenthet csak megoldást. A kormányzat már több háromoldalú megbeszélést kezdeményezett, de csak tervek készültek és elégtelen intézkedések történtek. A helyzet jól mutatja, ezek álmegoldások. A Preszpa-tó állapotát elnézve, semmit sem érnek - állítja a civil szervezet képviselője.
Az Euronews helyi tudósítója arról beszél, "olyan ökológiai katasztrófáról van szó, amit a tó vizén osztozó három ország együttműködése tud csak orvosolni. Ám ez egyelőre hiányzik."