Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzeti nyilatkozat üzenetet küldene a jövő heti madridi ENSZ klímatalálkozónak és az új Bizottságnak.
Az éghajlatváltozás átformálja világunkat, és alakítja a politikát is. Sok európai parlamenti képviselő meggyőződése szerint a Földön éghajlati vészhelyzet van. A Zöldek Nyugat-Európában a támogatás erősödését érzékelik.
- Tettekre van szükség, és az, hogy ezt rendkívüli állapotnak hívjuk, azt mondanám, hogy a jelenlegi nemzetközi geopolitikai helyzetben erős jelzés arra, hogy valóban megértettük azt, hogy olyan ponthoz érkeztünk, ahonnan nincs visszaút - fogalmazott egy belga képviselő, Petra de Sutter.
Milyen változást hozna egy, az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzeti nyilatkozat? Helyszíni tudósítónk szerint nagyon kis hatása lenne ebben a pillanatban. Ugyanakkor üzenetet küldene a jövő heti madridi ENSZ klímatalálkozónak, valamint az új Bizottságnak: azt, hogy az éghajlatváltozás az EU legfontosabb prioritása.
Az új Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy egy „Európai Zöld Megállapodással” 2050-ig „klíma semlegességet” érjen el. Bár nem mindenki ért ezzel egyet, a 28 tagállam közül egyebek közt három nem támogatja ezt a célkitűzést: Lengyelország, Magyarország és Csehország.
- A józan ész azt diktálja, hogy meg kell védenünk az iparunkat, mert az sokkal tisztább, és ha meg akarjuk védeni, akkor a józan észt kell használnunk, és nem szabad túl ambiciózusnak lennünk, mert nem akarjuk, hogy az iparunk Kínába, Indiába vagy máshova kerüljön - vélte egy finn képviselő, Laura Huhtasaari.
Jelenleg kevés uniós politikus nem ért egyet azzal, hogy a klímaváltozás létezik, és megváltoztatja világunkat. De ezen túlmenően egyelőre nincs egyetértés arról, hogy mit is kellene tenni ellene.