rendkívüli hír

Vita kerekedett a magyar oligarchákról írt New York Times-cikkről a bizottsági sajtótájékoztatón

Vita kerekedett a magyar oligarchákról írt New York Times-cikkről a bizottsági sajtótájékoztatón
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Miközben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem kommentálta a New York Times magyarul is megjelent cikkét, amelyben azt írják, hogy Magyarországon és Közép-és Kelet Európa nagy részén az EU mezőgazdasági támogatásának a „zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol”, a bizottság déli sajtótájékoztatóján hosszú vita volt róla.

Az Európai Bizottság zéró toleranciát hirdet a csalásokkal, az uniós forrásokkal történő visszaélésekkel kapcsolatban. Ezért ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam vállaljon kötelezettséget arra, hogy megelőzik a csalásokat. Az Európai Uniónak világos szabályai vannak, hogy kell kezelni az uniós pénzeket, különösen, ha mezőgazdasági támogatásokról van szó. Az EU-s források kezeléséért elsősorban a nemzeti kormányok a felelősek – mondta válaszában a New York Times újságírójának a kérdésére Daniel Rosario versenyjogi szóvivő. Hozzátette, hogy a bizottság komolyan vesz minden vádat vagy gyanút a forrásokkal való visszaélésekről. Az ezekről szóló panaszokat az OLAF-nak (Európai Csalás Elleni Hivatal) kell címezni, illetve az Európai Bizottság is folytat ellenőrzéseket. Több ilyen audit is folyamatban van jelenleg – például Csehországban és Magyarországon. (A magyar kormány 6,5 millió eurós pénzügyi korrekciót fizetett, mondta az ügyek eredményére rákérdező újságírónak később.)

A földtulajdonlást illető jogállamisági problémák ügyében a tagállamok hatóságainak kell cselekednie, emelte ki Rosario, majd hozzátette, hogy bizonyos esetekben a bizottság is vizsgálódik.

Az EB meg tud tenni és meg is fog tenni minden szükséges lépést, hogy megvédje az EU-költségvetését. Ide tartozik a Közös Agrárpolitika (KAP) értelmében járó támogatás folyósításának felfüggesztése és pénzügyi korrekció alkalmazása az érintett tagállammal szemben – mondta a szóvivő.

Kisebb vita alakult ki a New York Times újságírója és a Mina Andreeva között arról, hogy miért nem volt az Európai Bizottságnak ideje érdemben reagálnia a lap által feltett, részletes kérdésekre.

EU-s pénzek a jogállamisághoz kötve

Andreeva kiemelte: a bizottság javaslata volt a következő költségvetési ciklusra, hogy kössék a jogállamisághoz az EU-s pénzeket. Ez az a javaslat, amit megszavazott az Európai Parlament, de nem egyedül dönt az ügyben, hanem közösen az összes EU-tagállam kormányával. A finnek szeretnék, hogy még a soros elnökségük alatt (azaz idén) szülessen döntés a mechanizmusról.

Ha bevezetnek egy ilyen mechanizmust, az úgy működne, hogy 2021 után felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

„A befagyasztás soha nem történik meg”

Az egyik újságíró a hivatalos válaszra egy kérdéssel reagált, hogy mit ér a tagállamokkal közös felelősség és a jogállamisághoz tiszteletben tartásának a feltétele, ha a budapesti és a prágai kormányok profitálnak abból a tényből, hogy a bizottság mond valamit, de az utolsó mentsvárként használt intézkedés az EU-s pénzek befagyasztása soha nem történik meg, hiszen tagjai az Európai Tanácsnak, politikai hatalommal bírnak.

Rosario megismételte, hogy a bizottság utánajár minden összeférhetetlenségről szóló vádnak, amelyről értesítik, és figyelemmel követi, hogy végrehajtják-e a szabályokat. Ezek után azt a magyar ügyet említette, mikor 2015-ben és 2017-ben nyomozást indított az OLAF, és rendszerszintű hiányát találták az összeférhetetlenség vizsgálatának a közbeszerzési eljárásokon. Ezeket az ügyeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, és cselekszünk – mondta.

Nem igaz, hogy nem teszünk semmi azért, hogy megvédjük az EU-költségvetését – hangsúlyozta Andreeva.

Az Európai Ügyészség mint érv

A New York Times újságírója arról kérdezett, hogy a nemzeti hatóságok végzik-e a nyomozást az ellenőrzések után.

Andreeva válaszában hangsúlyozta, hogy a bizottság javaslatára felállítják az Európai Ügyészséget. Pontosan azért, mert a nemzeti ügyészek számára nem mindig az EU-s költségvetés az első számú prioritás, mikor az OLAF által küldött ügyeket továbbviszik – mondta.

Az Európai Ügyészséghez jelenleg 22 tagállam csatlakozott. Magyarország mellett a svédek, a lengyelek, az írek és a dánok is a kimaradás mellett döntöttek, egyelőre.

Itt nézheti vissza a sajtótájékoztatót angolul vagy franciául:

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.