Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Múzeumként született újjá Katowice szénbányája

Múzeumként született újjá Katowice szénbányája
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Katowice a szén városa volt. A XVIII. században ipari óriássá változott a korábban csendes település. Most újabb átalakulás tanúi lehetünk, bányászvárosból kulturális és üzleti központtá fejlődik, tisztább, zöldebb és fenntarthatóbb életkörülményeket kínálva az itt élőknek.

Az átalakulás leglátványosabb helyszíne a Sziléziai Múzeum, ami egy szénbánya területén létesült. Felszíni és felszín alatti terek várják a látogatót. A legnagyobb csarnok két futballpálya hosszúságú, 14 méter mélyen. Bánya- és helytörténeti kiállítások, művészeti tárlatok láthatók.

Az alkotók egyike, Jan Novák szénbányász volt: "Hihetetlen, hogy régen vájárként dolgoztam itt, most pedig kiállították a műveim. Már nyugdíjas vagyok, de a képeim itt vannak a bányában."

Jan Nowak számára az alkotás egyben terápia is volt a bányászat hanyatlásakor: "A Tabo taka rajzolása megnyugvást hozott a stresszben. A képek, így a Bardzo wajna is segítenek, hogy ne merüljön feledésbe a bányászat, az életünk. Így valami marad utánunk, hogy a kollégáimmal itt dolgoztunk.”

Az előző évben negyedmillió látogató kereste fel a múzeumot, ami erős érdeklődést mutat az igazgató, Alicja Knast szerint: "A bányaterület nagyon sok emléket őriz, az itt dolgozók, itt élők egykori mindennapjainak emlékét is őrizzük, és tudjuk, hogy sok látogató érkezik, akiknek személyesen is jelent valamit a bányászat."

A katowicei szénbánya egyik reprezentatív méretű csarnokából színháztermet csináltak. Korábban az irodák részlege és a bányászok kápolnája is ebben az épületben működött. Ahol ma a színpad áll, ott korábban az oltár volt.

Anna Piotrowska, a Bytom Theatre művészeti igazgatója: "A helyszínből áradó energiák izgalmas teret teremtenek az előadásoknak. Az alkotók és a nézők számára is izgalmas játszóhely a bányászok egykori csarnoka és kápolnabelsője, ami most a Bytom Színház nevet viseli."

A bányatelep melletti lakóövezet is megőrzésre érdemes. A Nikiszowiec kerület lakóházai több mint száz évesek, egységes stílusuk ma is olyan karaktert ad a negyednek, ami inspirálja a jövő várostervezőit.

Henryk Mercik, kurátor: "Sok idős ember él a Nikiszowiec kerület utcáiban, akik nyugdíjba vonulásuk előtt a bányában dolgoztak. Közben a negyed trendi lett, divatos helyek nyíltak. A turisták mellett új lakókat is vonz, olyan fiatalokat, akik itt akarnak élni."

Az egykori szénbánya és a még működő Wieszowiec tárnák környéke az üzleti életnek is otthont kínál. A helyi munkaerő átképzésével az aktív korúak egy része új munkahelyet találhat, de a munkavállalónak nyitottnak kell lenni az új technológiákra.

Patryk Białas, az Euro-Centrum innovációs igazgatója: „Több közepes és kisvállalkozás működik itt, ami az energiahatékonysággal, megújuló energiákkal és okostechnológiákkal foglalkozik.”

Varsóba, a fővárosba utazunk, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban járjunk utána, példa lehet-e Katowice más bánya- és iparvárosok számára. Katowicében rendezték tavaly a klímakonferenciát, jövőre pedig az Urbanisztikai Világfórumot.

Michal Kurtyka, környezetvédelmi miniszter: "Mára fordult az arány, többen dolgoznak az autóipari szektorban, mint a bányászatban. És ez az arány is gyorsan változni fog, egyre több embert foglalkoztatnak kkv-k és új lehetőségeket teremtenek a start-upok. A kutatás és fejlesztés, a negyedik szektor is erősödik. Szimbolikus jelentősége is van, ha egy környezetterhelő bányavidék kulturális-üzleti zónává válik, ugyanakkor az ott alapított múzeum őrzi a múltat az utókornak."

A technológia és a kultúra a két új kulcsszó Katowice újjászületésében.