NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több, mint felét

A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több, mint felét
Szerzői jogok MTI Fotó: Balázs Attila
Szerzői jogok MTI Fotó: Balázs Attila
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Csökkent a szegénységben élő gyermekek száma, de nőtt a mélyszegénységben élőké.

HIRDETÉS

Több területen stagnált vagy romlott a szegénységben élő gyermekek és családok helyzete – derül ki egy, a Népszava által ismertetett, pénteken megjelenő tanulmánykötetből.

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) tanulmánykötetében arra jutott, hogy többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és az azokban élő gyerekek helyzete. Ez a magyar gyerekek több, mint 50 százalékát érinti. Ugyanis a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több, mint felét.

Messze az uniós átlagtól

A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is kifejezetten drasztikusan nőtt: 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt.

A nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya két évvel ezelőtt 18,5 százalék volt, ez az uniós átlag duplája – írják.

A GYERE tanulmányából az is kiderül, hogy megdőlni látszik az a korábbi állítás, hogy a roma családokban születik több gyerek, az utóbbi 5 évben ebben a körben csökkent az újszülöttek száma.

Havi 32 ezer forint

A tanulmányban azt írják, hogy a társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százalékánál 2017-ben az egy főre jutó nettó jövedelem nem érte el a 32 ezer forintot sem. Ők a bevételeik több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapják.

Leszakadó térségek

Míg országos szinten nőtt a munkalehetőségek száma, a hátrányos térségekben nem javult a helyzet, a közmunkát pedig sem a benne dolgozók, sem a foglalkoztatók nem becsülik.

A falfreskóiról híressé vált, északi határszélen lévő Bódvalenkéről azt írják, hogy

olyan mély a szegénység, hogy azt már mérni sem lehet

2014-ben egymás után halt meg négy csecsemő: heten születtek az előző télen, s közülük csak hárman érték meg a tavaszt. Azon a télen hónapokig nem volt közmunka a faluban, az emberek szó szoros értelmében éheztek.

MTI Fotó: Vajda János
BódvalenkeMTI Fotó: Vajda János

Magyarország lakosságának tíz százaléka él abban a 36 járásban (összesen 174 van) ami minden tekintetben fejlesztésre szoruló, leszakadt kategóriába tartozik.

További források • Népszava, Gyerekesély Közhasznú Egyesület

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A legszegényebb településekről egy budai kévézóba: így kerül gyulaji szörp rózsadombi poharakba

Második legszegényebb Magyarország az EU-ban

4,3-szor többet keresnek a leggazdagabbak Magyarországon, mint a legszegényebbek