A francia nemzetgyűlés szeptember 30-án, a szenátus pedig október 2-án rendez vitát a bevándorlásról.
HIRDETÉS"Franciaország méltó módon akar embereket befogadni, így azonban nem tud mindenkit befogadni" - mondta Emmanuel Macron az Europe1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban szerdán, ahol arról beszélt, változtatni kell a jelenlegi bevándorláspolitikán mivel az se nem hatékony, se nem humánus.
A francia elnök ezután emlékeztetett rá: Franciaországban tavaly 19 ezerrel nőtt a menedékkérők száma az előző évhez képest, vagyis elérte a 110 ezer főt. A 23 százalékos emelkedés annak köszönhető, hogy rengetegen érkeznek Albániából és Grúziából, akik aztán menedékkérelmet adnak be. Ez pedig nem újkeletű: az elmúlt években mindig az albánok adták le a legtöbb menedékkérelmet.
Macron azt is elmondta, a kormány azon célja, hogy a menedékkérelmek elbírálása felgyorsuljon - ennek érdekében az eljárás idejét hat hónapban maximalizálták - az elutasítottak elhagyják az országot, a menedékkérők pedig gyorsabban integrálódjanak, még nem teljesültek. Emellett a múlt héten arra kérte pártja képviselőit, hogy nézzenek szembe a menedékkérelmekkel történő visszaélések problémájával is.
"A Köztársaság Lendületben (LREM) ne legyen burzsoá párt, amely nem foglalkozik a migrációval, a mindennapokban szembesülő emberek problémájával, akik emiatt a szélsőjobboldal felé fordulnak" - mondta.
Na de tényleg elárasztották őket a bevándorlók?
A francia statisztikai hivatal adatai szerint az ország lakosságának jelenleg 9,7 százaléka bevándorló. 1946-ban 5 százalék, 1990-ben 7,4 százalék, 2011-ben pedig 8,6 százalék volt ez az arány, mely folyamatosan emelkedik.ű.
A francia állampolgároknak mintegy negyede bevándorló származású. Érdemes pontosítani, hogy a 2016-os adatok szerint az ő összetételük a következő volt: az Európai Unióban lévő születési országból származtak 1,9 millióan (vagyis a "bevándorlók" kicsit több mint 30 százaléka, 2,76 millióan afrikai országban születtek, míg más, nem kategorizált országokból 1,25 millióan származtak.
Az Ipsos közvélemény-kutatóintézetnek a Le Figaro című napilapban szerdán megjelent felmérése szerint a bevándorlással szembeni ellenérzés leginkább az alsó középosztály körében erősebb.
A munkások 88, a fizetésből élők 64 százaléka érzi úgy, hogy "túl sok külföldi" van Franciaországban, míg a középvezetők körében 41 százalék ez az arány.
Egymilliárd euró egészségügyi ellátásokra
Emmanuel Macron az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy nem szeretné, ha a bevándorlás témájában kizárólag politikai ellenfelei - mindenekelőtt a Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés - fogalmaznának meg javaslatokat. "Nem szabad hinni azoknak az embereknek, akik azt állítják, hogy Franciaországot elárasztották a bevándorlók" - hangsúlyozta a politikus.
Ezzel Jordan Bardellára, a Nemzeti Tömörülés alelnökére utalt, aki azt mondta: sok francia nem érti, miért kapnak ingyen egészségügyi ellátást az illegális bevándorlók, amikor maguknak is nehézségbe ütközik kifizetni azt.
Macron ígéretet tett arra, hogy a nem rendezett helyzetű külföldieknek járó egészségügyi szolgáltatásokat felülvizsgálja a kormány. Jelenleg mintegy 300 ezren veszik igénybe ezt, ami csaknem egymilliárd euróba kerül a francia államnak. A francia elnök ugyanakkor nevetségesnek nevezte azt az ellenzéki elképzelést, hogy a szolgáltatást teljesen el kellene törölni.
A francia nemzetgyűlés szeptember 30-án, a szenátus pedig október 2-án rendez vitát a bevándorlásról.