A mai védekezési rendszerek még hasonlítanak a 300 éve feltaláltra. Most tudósok egy újfajta, lézeralapú technológián dolgoznak.
HIRDETÉSA villámlás kontrollálása régi vágya az embereknek. Ám a mai védekezési rendszerek még mindig hasonlítanak a Benjamin Franklin által mintegy 300 éve feltaláltra. Most egy tudóscsapat olyan lézeralapú technológián dolgozik, ami semlegesítheti ezt a veszélyt.
A villámlás komoly társadalmi probléma, évente 6 és 24 ezer közé tehető a halálos áldozatok száma világszerte. De okozhat áramkimaradást, erdőtüzeket és károsíthatja az elektronikus berendezéseket, mindezzel több milliárd eurós kárt okozva.
A Laser Lighting Rod európai projekten dolgozó tudósok egy franciaországi laborban olyan eszközt tesztelnek, ami egy erős lézer segítségével semlegesítené a villámlást.
A projekt koordinátora, Aurelien Houard szerint az elképzelés, miszerint lézerrel kellene kordában tartani a villámlást nem is olyan új. Azon alapul, hogy a lézernek köszönhetően nagyobb távolságra tudunk eljuttatni energiát, így egy nekünk tetsző utat jelölünk ki a villámnak az erős lézer impulzusok segítségével - magyarázta a tudós.
Säntis a svájci Alpokban található, szélsőséges időjárása miatt különlegesen alkalmas a villámlást tanulmányozó tudósok számára. Több mint száz alkalommal figyelhetnek meg itt villámlást minden évben.
A villámlás több mint egy elektromos villanás. A természetben nincs hozzá hasonló. Az információk széles spektrumát produkálja az alacsony frekvenciától a gamma sugarakig.
A téma kutatója, Mohammad Azadifar arról mesélt, hogyan is dolgoznak: „Megmérjük az elektromágneses mezőket, ami sokat segít abban, hogy megértsük a fizikai mechanizmust. Lehetővé teszi azt is, hogy értékeljük az általunk kidolgozott, a villámlás hatását szimuláló és a különböző szerkezeteket attól megóvó elméleti modellt. A méréseink segítségével jobban megérthetjük azokat a feltételeket, amelyek az ilyen típusú kisülésekhez vezetnek".
Ez a lézeralapú rendszer könnyen szállítható különösen sérülékeny építményekhez, mint például erőművekhez és repülőterekhez, de akár tömegrendezvényekre is.