A Kaszpi-tenger partján Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán és Azerbajdzsán a gazdasági együttműködés elmélyítésére törekszik az iparban, energetikában, kereskedelemben és idegenforgalomban.
A 2000-es évek elejétől a Kaszpi-országok: Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán és Azerbajdzsán magas szintű találkozókon keresnek megoldást a régóta húzódó problémákra.
A türkmén fővárosban, Aşgabatban – a partnerekkel együtt – új fejezetet nyitottak a Kaszpi-tengeri együttműködésben.
– Türkménbasiból jelentkezünk, Kelet-Türkmenisztánból, az 1. Kaszpi Gazdasági Fórum helyszínéről. Miután egy történelmi megállapodással lezárták az évtizedes tengeri vitát, az öt ország eltökélt a gazdasági együttműködésben és a külföldi befektetők figyelmének felkeltésében – jelenti a helyszínről Aposztolosz Sztáikosz, az Euronews tudósítója.
A Kaszpi-tenger jogi helyzetéről szóló megállapodás volt a kiindulópontja a térség további integrációjának, és új fejezetet nyitott a szállítmányozási, kereskedelmi, energetikai és környezetvédelmi együttműködésben.
– Az 1. Kaszpi Gazdasági Fórum legfontosabb üzenete, hogy az öt parti ország együttesen aknázza ki a Kaszpi-tenger gazdasági lehetőségeit. Új beruházókat keresünk. Gazdaságunk felfelé ível, így most az infrastruktúrát tervezzük javítani – nyilatkozta Azatjurdi Berjanov, türkmén pénzügyi- és gazdasági miniszter.
Az innovatív technológia bemutatása mellett autókiállítást és a hagyományos termékek vásárát is megrendezték.
Az üzbég elnök és a bolgár miniszterelnök volt – mások mellett – a fórum vendége.
Kazahsztán szerint a térség vezető szerepet játszhat a világgazdaságban.
– A Kaszpi-térség kulcsfontosságú a kínai és délkelet-ázsiai termékek Európába juttatásában – szárazföldi úton. Mivel az Európai Unió szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben, az alternatív útvonalban óriási lehetőségek rejlenek. A lehetőség nagy forgalmat jelent, az pedig jó üzletet – mondja Narelij Bukejhanov, a kazah nemzetközi kamara alelnöke.
A Kaszpi Gazdasági Fórum első részét Türkménbasi kikötőjében rendezték meg.
A 2018 májusában megnyílt nemzetközi kikötő alaposan fellendítette Türkmenisztán kapcsolatait a Kaszpi-országokkal és Európával. A kikötőben évi 40 ezer utas fordult meg, és 6 millió konténert rakodtak ki.
– A kikötő a nagy Selyemút térségében van. Olyan országokkal kapcsolódunk, ahol nincsenek folyók és tengerek. A jövőben új folyosókat nyitunk, amelyek összekötik Kínát, Kirgizisztánt, Türkmenisztánt, Azerbajdzsánt és Grúziát; illetve segítik a kínai szállítmányok eljuttatását Európába – mondta Eneján Toszunjazova, Türkménbasi kikötőjének képviselője.
A találkozó hivatalos részén a türkmén elnök a többi parti ország négy miniszterelnökével a térség gazdasági potenciálját vitatta meg. A különleges gazdasági övezet kialakítása és a vízumrendszer leegyszerűsítése is szóba került.
Sokan vallják, hogy az öt Kaszpi-országnak az idegenforgalmat is ki kellene aknáznia.
– Szerintem a legnagyobb lehetőségek az idegenforgalomban rejlenek. Először léptem a Kaszpi-tenger partjára. Ez egy fantasztikus hely. A térség csodálatos. Kiépíthető, de fenntartható módon kell kiépíteni. Ha sikerül koordinálni a kikötők, az ipar és a kereskedelem kapcsolatát, a lehetőségek hatalmasak – véli Umberto de Pretto, **a Nemzetközi Közúti Szállítás Szövetség**ének főtitkára.
A hazai és külföldi vendégek népszerű úti célja Azava.
Türkménbasi kikötőjének építésekor a kikotort földből mesterséges szigetet építettek. Ezen a 170 hektáron vízi madarak ezrei raktak fészket.
A Kaszpi-országok az idegenforgalmat a tenger környezeti rendszerének megóvásával fejlesztenék.