A gazdagok túlélnek, a szegényeknek viszont nincs esélyük a klímaváltozás következményeivel szemben - állapítja meg egy friss ENSZ-jelentés, amely a legszegényebbek alapvető emberi jogainak érvényesülését vizsgálta.
Az alapvető emberi jogokat emészti fel elsőként a klímaváltozás - állapítja meg az ENSZ egy friss jelentése hozzátéve, hogy ez a szegény országok lakosságának legnehezebb helyzetben lévő csoportjait érinti leginkább. A világszervezet azt vizsgálta, hogy milyen mértékben érvényesülnek az emberi jogok a mélyszegénységben élők körében.
A kutatást vezető különmegbízott, Philip Alstom úgy fogalmaz, hogy egyfajta "klíma-apartheid" van kialakulóban, vagyis a tendencia az, hogy a gazdagoknak van menekülési útvonaluk a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák és az ezekkel társuló társadalmi konfliktusok elől, míg a szegények kénytelenek elszenvedni mindezt.
Az adatok azt mutatják, hogy a klímaváltozás következményeinek háromnegyede a fejlődő országokat sújtja, miközben az ott élők egészen minimális szerepet játszanak a légkör felmelegedéséért leginkább felelős szén-dioxid-kibocsátásban. Alstom is hangsúlyozza, amit a tavaly ősszel felbukkant svéd klímaharcos, a gimnazista Greta Thumberg a politikai és gazdasági elit fejére olvas, hogy a légszennyezés 50 százalékáról a Föld lakosságának leggazdagabb tíz százaléka tehet.
Thunberg klímavédelmi diákmozgalma nagy hatással van a nemzetközi diplomáciára, de a vezető hatalmak politikai stratégiájának következményeit nem tudja ellensúlyozni. Az ENSZ-jelentés rendkívül kritikus a politikusokkal, a segélyszervezetekkel, még saját tevékenységével szemben is, és cselekvésre szólítja fel mindazokat, akiknek tényleges befolyásuk van a világ uralkodó trendjeire.
A klímaváltozás egyre súlyosabb éhínségeket és százmilliók túlélését kockáztató vízhiányt okoz, ezek nyomában pedig fegyveres konfliktusok, helyi és térségi háborúk járnak. Mindezek elől a szegénységben élők nagyobb részének a Földközi-tengeren át sincs menekvése.