Savimbi egyszerre volt gyilkos, lázadó, hazafi és politikus.
17 év után újratemették a rettegett angolai forradalmárt, Jonas Savimbit. Az Unita nevű fegyveres szervezet vezetőjét több ezer volt harcosa kísérte utolsó útjára szülőfalujában, Lopitangában.
Az Egyesült Államok által is támogatott Unitát 1966-ban alapította meg Savimbi, hogy felvegye a harcot a kommunista kormánnyal. A 27 éven át tartó polgárháború legkevesebb félmillió áldozatot követelt és 2002-ben a Fekete Kakasként ismert vezető meggyilkolásával ért véget.
- Ha valakit csak úgy elásnak, senki sem nyugodhat meg. Csak az hozhat boldogságot a családnak, ha kiássák és rendes temetés keretei között helyezik örök nyugalomra - magyarázta a forradalom óta politikai párttá alakult Unita elnöke.
Savimbi nyughelyét egy luenai tömegsír mellett, felirat nélküli vaskereszttel jelölték eddig. DNS vizsgálattal azonban sikerült azonosítani őt és a maradványait hazaszállították családjához. A temetésre senkit sem delegált a kormány.
- Nem hiszem, hogy a nemzetközi közösség foglalkozik ezzel az üggyel, hiszen sokan nem is ismerik az angolai történelmet. Savimbiről egyet kell tudni: Szövetkezett a portugálokkal, a dél-afrikaiakkal és az amerikaiakkal is, de soha senki sem manipulálhatta. Mindig a maga útját járta. Erre a legjobb példa, hogy amikor felvette a harcot a kormánnyal, nem fogadott el segítséget - magyarázta Piero Gleijeses külpolitikai professzor hozzátéve, hogy a Fekete Kakas mindig egymaga akarta kivezetni hazáját a nyomorból.