Íme néhány információ a két hét múlva kezdődő szavazásról.
HIRDETÉS
Május 23-a és 26-a között nagyjából négyszázmillió európai választópolgár dönthet arról, hogy ki fogja képviselni őket a következő öt évben az Európai Parlamentben. Bár a választásokat a tavaly megreformált európai választási törvény alapján rendezik, annak lebonyolítását a tagállamok szabályozzák, így a választási folyamat olyan sokszínű, mint az Európai Unió népei.
A helyi szokásoknak megfelelően a legtöbb tagállamban vasárnap tartják a választást, Magyarországon is május 26-án lehet majd voksolni. Hiába szavaznak azonban Hollandiában és az Egyesült Királyságban már három nappal korábban, az eredményeket ott sem publikálhatják vasárnap este tizenegy óráig, amíg a szavazás minden országban le nem zárul.
Az Egyesült Királyság Theresa May kormányfő szerdai bejelentése alapján biztosan részt fog venni a választáson. Amikor azonban a britek elhagyják az Uniót, a parlament 751 fős létszáma 705 főre csökken.
Ezekre a képviselőkre nem közvetlenül szavaznak a választópolgárok. Minden tagállamban listás szavazás lesz, de itt is vannak különbségek. Egyes helyeken, például Magyarországon egyetlen párt listájára lehet majd szavazni, a tagállamok többségében viszont preferenciasorrendet állíthatnak fel a választók. Öt országban pedig nem csak lehet, hanem kell is sorrendet állítaniuk, mert a választáson kötelező a részvétel.
Az egyes tagállamok népességétől függ, hogy hány képviselőt küldenek az EP-be, Magyarország 21 főt delegál. Az új tagok a választás másnapján elkezdenek tárgyalni a képviselőcsoportok létrehozásáról, a parlament pedig később abszolút többséggel dönt majd az Európai Bizottság következő elnökéről.