Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Srí Lanka: újabb kínos részletek

Srí Lanka: újabb kínos részletek
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Egyre váratlanabb fordulatokat hoz a nyomozás Srí Lankán a húsvétvasárnapi mészárlás után - írja a Le Figaro. A katolikus templomokban és luxusszállodákban elkövetett támadássorozatnak összesen 253 halálos áldozata és több mint ötszáz sérültje volt. A támadást két nappal később a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vállalta magára.

Az elég gyorsan kiderült, hogy az indiai titkosszolgálat többször is figyelmeztette a Srí Lanka-i hatóságokat arra, hogy szélsőséges iszlamisták támadásra készülnek, és több konkrétumot is közöltek ezzel kapcsolatban. A szigetország elnöke, Maithripala Sirisena azzal védekezik, hogy őt nem tájékoztatták erről, és azt ígérte, hogy fejek fognak hullani, ha az indiaiak állítása beigazolódik. Ez így is lett: a rendőrfőnök és a védelmi miniszter is lemondott.

Ellentmondó nyilatkozatok

Az egészségügyi miniszter, Rajitha Senaratne sietve jelentette be a terrortámadás másnapján, hogy egy ottani dzsihadista mozgalom, a Nemzeti Tauhíd Dzsamaat (NTJ) a valószínű elkövető. Ezt már akkor furcsállták a hozzáértők, ugyanis ez a szervezet se nem elég felkészült, se nem elég felszerelt ahhoz, hogy ilyen nagyságrendű pusztítást végezzen. Rá két napra a védelmi miniszter helyettese, Ruwan Wijewardene cáfolta a hétfői bejelentést, mondván, hogy ennek a szervezetnek egy külföldi ága állhat a mészárlás mögött, de nem volt hajlandó megnevezni a csoportot.

Hogy jön ide a christchurch-i merénylet?

Kedden a már említett helyettes azt közölte, hogy a véres akció bosszú volt, és a közelmúltbeli új-zélandi ámokfutást akarták megtorolni a merénylők. Az új-zélandi Christchurch két mecsetében ugyanis összesen 50 embert lőtt agyon egy rasszista támadó március 15-én.

Ezt a feltételezést megint csak praktikus ellenérvek mentén vitatták szakértők, akik szerint a Srí Lanka-i támadássorozat megtervezéséhez, előkészítéséhez és levezényléséhez hosszú hónapokra volt szükség, a két terrorakció között eltelt pár hét egy azonban egy profi társaságnak sem lett volna elég a felkészülésre.

A titkosszolgálat szólt

A miniszterelnök, Ranil Wickremesinghe már vasárnap este elismerte, hogy az indiai titkosszolgálat figyelmeztette a Srí Lanka-i kollégákat egy készülő támadásra. Erről a colombói rendőrfőnök helyettese küldött feljegyzést több miniszternek is április 11-én. Ebben konkrétan megnevezte a lehetséges célpontokat is, mondván, hogy katolikus templomok és az indiai nagykövetség vannak veszélyben. Ez az a tájékoztatás, amelyre az államfő azt mondja, hogy hozzá nem jutott el.

Megkésett razziák

Miután az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget a húsvétvasárnapi támadássorozatért, a kormányfő a Sky News-nak azt nyilatkozta, hogy az Iszlám Állam összeomlása után hazatérő, a szervezethez köthető harcosokat és családjaikat indok nélkül nem tartóztathatták le, mert törvényeik nem tiltják, hogy valaki külföldi terrorszervezethez csatlakozzon. Mostanra azonban 70 ember rács mögé került, további 140-et még keresnek.

Jó családból való úri fiúk robbantottak

A helyi gazdasági elitet is megtépázta a colombói vérfürdő. Az öngyilkos merénylők ugyanis többségükben tehetős családból kerültek ki. Ketten közülük annak a Mohammad Juszuf Ibrahimnak a fiai voltak, aki a leggazdagabb fűszerkereskedő Srí Lankán, cége a legnagyobb exportőrök egyike, kiterjedt külföldi kapcsolatrendszerrel.

A fiúk apja a colombói kereskedelmi szövetség volt elnöke, több állami elismerés birtokosa. A hét elején tartóztatták le. A védelmi miniszter helyettese úgy fogalmazott a héten, hogy a merényletben közreműködő terroristák többsége tanult, közép- illetve felsőfokú végzettségűek, néhányuknak jogi diplomája van.

A politikai és hatósági intézmények bénultságára azonban nem találnak elfogadható magyarázatot. Nagyon úgy néz ki, hogy a kormányfő és az államfő hatalmi harcának útvesztőjében tűnt el ez az ügy, hogy aztán április 21-én véres valósággá váljon. Az államfő ugyanis menesztette a kormányfőt múlt év novemberében, de aztán kénytelen volt visszahelyezni őt hivatalába decemberben, mert jelöltje nem kapta meg a hivatalba lépéséhez szükséges jóváhagyást.