Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Vészesen olvad a jég Grönlandon

Vészesen olvad a jég Grönlandon
Szerzői jogok
MTI/EPA/Nick Cobbin
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Egy nemzetközi kutatócsoport rekonstruálta, milyen ütemben olvad a jég Grönlandon 1972 óta, és az adatok aggodalomra adnak okot - írja a Paris Match egy friss amerikai jelentésre hivatkozva.

A mérési folyamat meglehetősen pontos ma már, amikor számos műhold, meteorológiai állomás és kifinomult modellek állnak a tudósok rendelkezésére. A kutatási módszerek már a múlt évezred utolsó évtizedében is igen hatékonyak voltak, de az adatok azért a mostaninál kevésbé megbízhatóak. Éppen ezért az Amerikai Tudományos Akadémia újraszámoltatta a grönlandi jégtakaró olvadására vonatkozó adatokat az elmúlt majdnem 50 évre visszamenőleg. A tudósok azért döntöttek úgy, hogy 1972-ig mennek vissza az időben, mert abban az évben bocsátották fel az első Landsat műholdat, amely aztán időről időre küldte a felvételeket az űrből.

A frissen közzétett tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport jegyzi. Egy kaliforniai egyetem francia tudósa, Eric Rignot úgy fogalmazott az AFP kérdésére, hogy jobb, ha az ember leül, mielőtt végignézné az adatokat, mert azok szerint igencsak ijesztő sebességben olvad a jég Grönlandon. Ráadásul ez a gyors olvadás nemcsak a sziget déli, melegebb részén, hanem mind a négy sarkában tetten érhető.

Hogyan számoltak a tudósok?

A kaliforniai, grenoble-i, utrechti és koppenhágai kutatók három módszert vetettek be, hogy kiderüljön, mi is a valós helyzet.

1. Egyrészt azokra az adatokra hagyatkoztak, amelyek a műholdakról érkeztek egy lézeres mérés alapján. Ezek azt mutatják, hogyan változott a gleccserek mélysége az idő előrehaladtával.

2. Egy másik típusú mérés eredményeit a NASA műholdjai szolgáltatják 2002 óta. Ezek a föld gravitációjának változását mutatják. Az eltérésekért leginkább a víztömegek mozgása és átalakulása felel.

3. A harmadik módszer az úgynevezett tömegmérleg-modellek. Ezek a beérkező (eső, hó) és a távozó (gleccserek) vízhozamot, illetve ezek különbségét mérik. Ezek a modellek, amelyeket helyszíni mérések támogatnak, rendkívül megbízhatóvá váltak az ezredforduló óta. Mára mindössze 5-7 százalékos hibahatárral dolgoznak a kutatók.

Ez a módszer lehetővé tette a tudósok számára, hogy az időben visszafelé haladva rekonstruálják a grönlandi jégtakaró korábbi, az 1970-es, 1980-as években aktuális állapotát is. Az azóta eltelt időben végzett helyszíni mérések és légi felvételek, illetve a korábbi műholdas mérések eredményeivel kiegészítve ezek a szupermodern modellek még pontosabb képek adnak a korábbi állapotról és annak változásáról is.

Mit mutatnak az eredmények?

Az Amerikai Tudományos Akadémia napokban közzétett kutatási jelentése szerint az 1970-es években Grönlandon évente átlagosan 47 gigatonnával gyarapodott a jégtakaró. A rákövetkező évtizedben aztán ugyanennyivel esett vissza évente átlagosan, és ezzel megegyező volt a csökkenés az 1990-es években is. Az ezredforduló lett a vízválasztó. Az új évezred első évtizedében ugyanis jelentősen megemelkedett, évi átlagos 187 gigatonnára nőtt a veszteség, ami 2010 óta még jelentősebb, eléri az évi átlagos 286 gigatonnát. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt közel 50 évben végbement grönlandi olvadás egymagában felelős 13,7 milliméternyi tengerszint-emelkedésért.