Még akkor is, ha kint drágább az élet.
HIRDETÉSMint múlt héten kiderült, a hivatalos adatok szerint több mint 200 ezer magyar él kint Németországban életvitelszerűen. A német munkaügyi hivatal adataiból most az is kiderült, hogy 2017-ben ezen magyar állampolgárok 77 százalékát foglalkoztatták főállásban, míg az összes németországi munkavállalónál csak 65 százalék volt ez az arány - írja a G7.hu.
A portál szerint 2008-ban a magyar állampolgárságú munkavállalók medián keresete még 89 százaléka volt az átlagos németországinak, majd elkezdett romlani. Ennek fő oka az lehetett, hogy a kevésbé képzett, rosszabbul fizetett munkavállaók egyre töben költöztek Németországba, az ő alacsony keresetük pedig lerontotta az átlagfizetést. A folyamat 2017-re enyhén megfordult: ekkor ez az arány 67 százalék volt.
Egy kint dolgozó magyar állampolgár 2156 eurós havi átlagos bruttó fizetése még így is 667 ezer forintnak felelt meg. Ez több mint a duplája a 2017-es, 297 ezer forintos magyar bruttó átlagkeresetnek.
Ha kiszűrjük az árszínvonal hatásait (Németországban drágább az élet) a németországi fizetések a hazaiakhoz képest még így is többet érnek.
Hiába csökkent ugyanis a németországi magyarok medián bére, és nőttek a magyarországi bruttó bérek, mivel a forint folyamatosan vesztett értékéből az euróval szemben. Így a magyarországi béremelkedés nagy részét elvitte a forint árfolyam gyengülése, a német bér pedig forintban számolva egyre többet ér.
A lap szerint azt is ki lehet olvasni az adatokból, hogy a 240 ezer németországi magyar származású között 79 ezren vannak, akik már a német állampolgárságot is megszerezték – miattuk nőhettek a statisztikai hivatal nettó bérei jobban, mint amit a munkaügyi hivatal adatai tartalmaznak.