Magyarország a 90-es évek végén kilépett az 1970-ben indított ellen-EIB-ből, hogy aztán néhány éve megújítsa tagságát, most pedig otthont adjon az orosz hátterű banknak.
HIRDETÉSBudapestre helyezi központját a Nemzetközi Beruházási Bank. Az IIB-t 1970-ben szovjet vezetéssel alapította az akkori KGST hét országa az Európai Fejlesztési Bank mintájára. Magyarország az alapítók között volt, a 90-es évek végén kilépett, néhány éve azonban gazdasági érvekkel indokolva megújította tagságát, ezzel Oroszország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Románia, Mongólia, Vietnám és Kuba mellé tért vissza.
- Az biztos, hogy ez valamiféle értékválasztásnak tekinthető, hogy Magyarország ilyen hangsúlyosan ismét kelet felé, Oroszország felé fordul, amikor finanszírozási forrásokat keres magának - értékelt az Euronewsnak Gáspár András, a Privátbankár.hu főszerkesztője.
A szakértő szerint a pénzintézet maga is elismerte: Budapestre helyezendő központja révén a befektetési sáv alján álló minősítése javulására számít. Hogy politikai befolyást jelent-e az IIB számára az Európai Unióba telepített székhely, arról megoszlanak a vélemények.
- Oroszországnak ezzel azért egy komolyabb rálátása továbbra is lehet - vélte Gáspár András. - A részesedésünket nem növeltük, ezzel a székhely kerül csak ide. Hogyha van ebben bármiféle befolyás, akkor az eddig is megvolt.
A Nemzetközi Beruházási Bank tavaly mások mellett a szlovák áramszolgáltatónak, a világ egyik legnagyobb, Mongóliában található aranybányájának, valamint a magyar MOL-nak folyósított hiteleket projektjeikhez.