Oroszország megszigorította az Ukrajnával közösen felügyelt Kercsi-szoros ellenőrzését. Ez robbantotta ki az újabb konfliktust a két ország között.
A mindössze néhány kilométer széles Kercsi-szoros kicsiny tengerfelülete globális fontosságú. Birtoklása régóta vita tárgya Ukrajna és Oroszország között. A legutóbbi incidens a fortyogó indulatok és feszültség heves kitörése. Nem az első, amióta Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet 2014-ben.
A szoros Oroszország vízi kijárata az Azoviból a Fekete-tengerbe. Létfontosságú kapcsolat a Földközi-tengerrel, sőt azon túl.
Moszkva térségbeli hatalmának megszilárdítása szempontjából kulcsfontosságú volt a második kercsi híd befejezése, miután az első omladozót még a negyvenes években le kellett bontani. Putyin elnök azt mondta, csak így integrálható a Krím az orosz közlekedési infrastruktúrába.
Ráadásul a Kreml ily módon ellenőrizheti a szoroson áthajózó forgalmat, beleértve az Azovi-tenger összes érkező és kimenő hajóját. Az ellenőrzést felsőbb utasításra megszigorították, és ez robbantotta ki a mostani hadiállapotot.
Az oroszok azt állítják: az ukrán hajók törvényellenesen hatoltak be vizeikre. Ukrajna ezzel szemben azzal érvel, hogy semmi rosszat nem tettek, hisz a területet közösen ellenőrzik a nemzetközi jog rendelkezései alapján.
Az Azovi-tengeren mindkét félnek stratégiai haditengerészeti és kereskedelmi kikötői vannak. Rosztov Oroszországhoz, Mariupol Ukrajnához tartozik. Forgalmuk áthalad a Kercsi-szoroson.
A térséget most az orosz haditengerészet uralja. Ukrajna szerint ezzel Mariupol zárlat alá került. A szoroson áthaladó hajóforgalmat jelenleg nem korlátozzák, az orosz fogságba esett ukrán tengerészek azonban újabb sebet ejtettek a két ország régóta mélyponton levő kapcsolatán.