Az Európai Gazdasági Közösség 12 tagállama 1992 februárjára összeállította a ma már csak Maastrichti szerződésként emlegetett dokumentumot, ami elfogadása után abban az éveben november elsején lépett hatályba és azzal 25 évvel ezelőtt létrejött az Európai Unió.
HIRDETÉSA Szovjetunió és vele együtt a keleti blokk széthullása a kilencvenes évek elején megnyitotta az utat az akkor már több szálon együttműködő nyugat-európai országok előtt, hogy a gazdasági és politikai szövetséget Kelet-Európa felé is kiszélesítsék.
Az Európai Gazdasági Közösség 12 tagállama 1992 februárjára összeállította a ma már csak Maastrichti szerződésként emlegetett dokumentumot, ami elfogadása után abban az éveben november elsején lépett hatályba és azzal 25 évvel ezelőtt létrejött az Európai Unió.
Ahogy az Unió történetével foglalkozó Perikles Christodoulou mondja, az Európai Közösség tagállamai belátták, hogy az addigra már gyümölcsöző gazdasági együttműködést érdemes egy más szintre helyezni.
A szerződés ratifikálása nem ment egyszerűen. A franciaországi népszavazáson ugyan meg lett a többség, de csak alig 51,05% támogatta, az Egyesült Királyságban a parlament végezte a ratifikációt, de a szerződés ellenzői majdnem legyőzték John Major kormányát. Sokak szerint ez a kormány bukását jelentette volna, míg Dánia elutasította az eredeti szerződést.
Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke a dániai nemek után azt nyilatkozta, hogy intő jel, amit komolyan kell venni és nem szabad következmények nélkül hagyni.
Maastrichti szerződés szerint az Unió lényege az együttműködés a gazdaság, a politika és jog területein. De ez okozta a legtöbb vitát és félelmet is több tagországban, ahol túlzottan liberálisnak tekintették az egységes Európáról alkotott elképzelést.
Az ugyancsak az unió történelmével foglalkozó Victor Fernández Soriano szerint az akkori uniós 12-ek ekkor tapasztalták meg először, hogy például a Maastrichti szerződés nem az a kérdés, amiben feltétlenül ki kell kérni az emberek véleményét.
Európa több országában hatalmas tüntetések voltak a "nemek" mellett. Az ellenzők a határok megnyitása után várható migrációtól féltették az országaik nemzeti identitását, a munkahelyeiket és a szerzett szociális jogaikat.
Sokan tartottak a gazdasági uniótól, ami a későbbi közös pénz, az euró bevezetése miatt komoly kötelezettségeket rótt a tagállamokra.
Ahogy az unió történelmével foglalkozó kutató mondja, a Maastrichti szerződés ma is hatással van az uniós belpolitikára, az aggályok is lényegében ugyan azok, mint voltak. Ezzel együtt a Szerződés aláírása egy történelmi pillanat volt, ami megteremtette az egységes Európát és vele együtt az euroszkepticizmus is.
Maastrichti-t aztán még három szerződés követte, az amszterdami, a nizzai és a lisszaboni, de az unió működését kritizáló hangok nem csöndesedtek.
Nagy Britannia néhány hónap múlva egyelőre még nem látható, hogy hogyan, de valahogyan elhagyja a közösséget, Olaszország a költségvetése miatt nyitott újabb frontot, a menekültkérdés pedig az unió biztonságpolitikájának az újragondolását kényszeríti ki.