Az erőszakmentességet hirdető lelkészt mindkét oldalról támadták, 50 évvel ezelőtt ölte meg egy merénylő.
HIRDETÉSÖtven éve, 1968. április 4-én ölte meg egy merénylő Memphisben Martin Luther King Nobel-békedíjas amerikai fekete lelkészt, a polgárjogi mozgalom vezetőjét.
Martin Luther King 1929. január 15-én született egy atlantai baptista lelkész család három gyermeke közül a középsőként. Eredetileg Michael néven anyakönyvezték, ahogy apját is, aki mindkettejük nevét Martinra változtatta pár évvel később. Az idősebb King tiszteletes a reformátor Luther Márton tiszteletére vette fel középső nevét, amelyet fia is megörökölt. Apja mélységesen ellenezte és az isteni törvényekkel is összeegyeztethetetlennek tartotta a faji elkülönítést.
Orvos vagy jogász helyett lett lelkész
Az amerikai Délen akkoriban az elvileg már száz éve felszabadított fekete rabszolgák utódai másodrendű állampolgárnak minősültek, akiket nyilvános helyeken távol tartottak a fehérektől, Kingnek is szegregált iskolába kellett járnia. Bár a kiválóan tanuló, mélyen hívő fiatalembert vonzotta az orvosi és a jogi pálya is, végül a lelkészi hivatást választotta. 1953-ban megnősült, Coretta Scott énekesnőt vette el, a következő évben megkezdte lelkészi szolgálatát az Alabama államban fekvő Montgomery városában.
Rosa Parks "forradalma"
A város egy évvel később került a politikai események középpontjába: 1955. december 1-jén egy Rosa Parks nevű, a munkából hazafelé tartó néger varrónő az autóbuszon nem volt hajlandó átadni a helyét egy fehér férfinak. (Az 1900 óta érvényes szabály úgy rendelkezett, hogy ha a buszban a fehéreknek fenntartott ülőhelyek elfogytak, a színeseknek fenntartott helyeken ülőknek fel kellett állniuk.) A nőt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták, és egy héttel később pénzbírságra ítélték.
A fekete aktivisták válaszul több mint egy évig tartó bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen, és a legfelsőbb bíróság végül alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte az alabamai elkülönítést.
Sikerek és támadások
A mozgalmat vezető Kinget a helyi hatóságok gyorshajtás vádjával őrizetbe vették, a Ku Klux Klan gyújtóbombát dobott házára, több inzultus is érte, de ő kitartott.
A sikeren felbuzdulva hívta életre 1957 elején az országos polgárjogi mozgalmat. Gandhi példájától ihletve - akinek sírját is felkereste Indiában - erőszakmentes küzdelmet indított az elkülönítés felszámolásáért, ülősztrájkokat, tüntetéseket szervezett.
Amikor Atlantában ismét letartóztatták, és korábbi gyorshajtási ügyére hivatkozva elítélték, a demokrata párti elnökjelölt, John F. Kennedy közbenjárására engedték szabadon; Kennedy nyolc nappal később, főként a feketék szavazataival, megnyerte az elnökválasztást.
"Van egy álmom"
Martin Luther King 1963 tavaszán felvonulást szervezett az alabamai Birmingham városában, amelyet a rendőrség kegyetlenül szétvert, őt pedig őrizetbe vették. A börtönrácsok mögött írta meg az erőszakmentességgel és a polgári engedetlenséggel foglalkozó kiáltványát. A polgárjogi mozgalom tetőpontja az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés volt, amelyet a munka és szabadság jelszavával rendeztek meg a Lincoln-emlékmű előtt.
A mintegy 250 ezres (és nem csak feketékből álló) tömeg előtt mondta el tizenhat perces, helyenként rögtönzött, Van egy álmom kezdetű beszédét. A különböző bőrszínű emberek testvériségéről szóló szónoklat hatalmas visszhangot váltott ki, és ma már tananyag az amerikai iskolákban.
1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját. A Time magazin által Az év emberének választott King abban az évben 350 beszédet mondott, az egyiket Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor.
Kereszttűzben
Az erőszakmentességet hirdető lelkész ellen nem csak a Ku Klux Klan intézett támadásokat. A radikális feketék Tamás bátyának nevezték, megalkuvónak minősítették. Békés fellépése egyre kevesebb eredményt hozott, a felvonulások egyre többször torkollottak a televízió által is közvetített nyílt erőszakba.
A fáradt és törődött lelkész egy helyi sztrájk támogatására utazott 1968 tavaszán Memphisbe. Április 3-i utolsó, látnoki beszédében azt mondta: "Láttam az ígéret földjét, ahova én már nem jutok be, de ti igen." Másnap este szállodai szobája erkélyén állt, amikor végzett vele egy orgyilkos golyója. A tettest, a fehér bőrű James Earl Rayt kéthetes nemzetközi hajsza után Londonban tartóztatták le, és kilencvenkilenc év börtönre ítélték. A "magányos gyilkos" teóriáját sokan vitatják, és tény, hogy Ray már elítélése napján megváltoztatta vallomását, és 1998-ban bekövetkezett haláláig kitartott ártatlansága mellett.
A második legnagyobb hős
Martin Luther King meggyilkolása - éppúgy, mint a vietnami háború - alapjaiban rázta meg az amerikai társadalmat, halála után soha nem látott méretű faji zavargások robbantak ki. A tiszteletes emléke ma már az amerikai örökség része, egy 2001-ben végzett közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után Martin Luther King a második legnagyobb hős az amerikaiak szemében. Születésnapja (pontosabban január harmadik hétfője) hivatalos szövetségi ünnep. 1977-ben posztumusz kapta meg a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemérmet, 2004-ben a Kongresszusi Aranyérmet.
Nevét számtalan intézmény és közterület viseli, könyvek és filmek, sőt slágerek is készültek róla, többek között a U2 MLK és Pride (In The Name Of Love), valamint Stevie Wonder Happy Birthday című dala.
Kilencéves unokája a napokban a floridai iskolai vérengzés után, a fegyvertartás szigorításáért tüntető diákok washingtoni megmozdulásán szólalt fel, és nagyapja szavait idézve azt mondta: az ő álma az, hogy egy fegyverek nélküli világban élhessen.
Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja