Az ősi Selyemút tudósaitól az új taskenti kutatóintézetekig Üzbegisztán azon dolgozik, hogy történelmi öröksége és a közös kulturális tudás értéke érthetőbbé váljon a világ számára, amelyet UNESCO‑szakértők is vizsgálnak.
Évszázadokon át Közép-Ázsia a tudományos felfedezések, a tudományos élet és a kulturális csere egyik találkozási pontja volt. Történelmi városai, köztük Szamarkand és Buhara, jelentős tudásközpontokká fejlődtek, amelyek a Selyemút mentén összekapcsolták az eltérő szellemi hagyományokat, és hozzájárultak a matematika, a csillagászat, az orvostudomány és a vallási gondolkodás fejlődéséhez.
Ma Üzbegisztán arra törekszik, hogy ezt az örökséget nemzetközi szinten is hozzáférhetőbbé tegye kutatóintézeteken, múzeumi gyűjteményeken, digitális technológiákon és tudományos együttműködésen keresztül.
Ezeket az erőfeszítéseket egy Párizsban, az UNESCO székházában rendezett nemzetközi konferencián vitatták meg, amelyen a szervezők szerint több mint 300 résztvevő – tudósok, diplomaták és nemzetközi szervezetek képviselői – vett részt.
A rendezvényt az Üzbegisztáni Iszlám Civilizáció Központja szervezte az ország UNESCO-hoz delegált Állandó Képviselete és Nemzeti Bizottsága, a külügyminisztérium, valamint több tudományos és kulturális intézmény közreműködésével.
A kezdeményezés egy átfogóbb törekvéshez kapcsolódik, amelyet Üzbegisztán elnöke, Savkat Mirzijojev 2017-ben vázolt fel az ENSZ Közgyűlésén, amikor Közép-Ázsia szellemi örökségének nagyobb nemzetközi elismerését sürgette, és hangsúlyozta az oktatás és a vallási tolerancia jelentőségét.
Egy későbbi, 2025 szeptemberében az ENSZ-ben elmondott beszédében azt javasolta, hogy a térség kiemelkedő tudósainak tudományos és szellemi örökségét nagy nemzetközi fórumokon mutassák be. A párizsi konferencia, valamint a New York-i és genfi ENSZ-helyszíneken tartott bemutatók ennek a programnak a részét képezték.
Közép-Ázsia szellemi öröksége
A viták nagy része Mavarannahrra összpontosított, amelyet történelmileg Transzoxiana néven ismernek: ez az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók közötti térség, amely a mai Üzbegisztán jelentős részét, valamint a szomszédos közép-ázsiai országok egyes területeit foglalja magában.
A régió olyan tudósokat nevelt ki vagy vonzott magához, akiknek munkássága az iszlám világon túlmutatóan is hatott a szellemi hagyományokra.
Az Iszlám Civilizáció Központja által ismertetett beszédében Mahmud Erol Kılıç, az Iszlám Történeti, Művészeti és Kulturális Kutatóközpont (IRCICA) főigazgatója kiemelte al-Hvárizmi, al-Fárábi, Ibn Szína és al-Bírúni hozzájárulását.
Munkájuk egy olyan tudományos hagyományt tükrözött, amelyben a matematika, az orvoslás, a filozófia és a vallástudomány a különböző régiók közötti tudáscsere révén fejlődött.
Farhan Ahmad Nizami, az Oxfordi Iszlám Tanulmányok Központjának igazgatója hangsúlyozta, hogy a térség történelmi emlékművei egy tágabb, kreativitással és kulturális cserével átszőtt történelmet jelenítenek meg.
„A civilizációk nem elszigetelten fejlődnek. Kölcsönösen hatunk egymásra, és ezt az üzenetet meg kell osztanunk, hogy lássuk: sokkal több a közös bennünk, mint ami elválaszt” – mondta Salima Dalibey, az Iszlám Együttműködés Szervezetének képviselője az Euronewsnak.
Mehrdad Shabahang, az UNESCO Selyemút-programjának vezetője kiemelte a kutatóintézetek szerepét a közös történelem feltárásában.
„Az ilyen központok, mint az Üzbegisztáni Iszlám Civilizáció Központja, segíthetnek közös múltunk és közös történelmünk azonosításában, dokumentálásában és bemutatásában” – fogalmazott.
Firdavs Abdukhalikov, az Iszlám Civilizáció Központjának igazgatója szintén hangsúlyozta ennek az örökségnek a nemzetközi jelentőségét.
„A kulturális örökség és nagy elődeink az egész világ közös kincsei” – mondta az Euronewsnak.
A múzeum falain túl
Ennek az erőfeszítésnek központi eleme a taskenti Iszlám Civilizáció Központ, amelynek múzeumi kiállításai a Központ tájékoztatása szerint a mai Üzbegisztán területének több mint 3000 éves történetét mutatják be.
Tevékenységei közé tartozik ritka kéziratok és történelmi tárgyak vizsgálata, valamint olyan digitális technológiák alkalmazása, amelyek támogatják a kutatást, és szélesebb közönség számára teszik hozzáférhetővé a gyűjteményeket.
Abdukhalikov hangsúlyozta, hogy a Központ célja jóval túlmutat a történelmi tárgyak bemutatásán.
„Nem csupán egy szép, nagy épület és múzeum. Jelentős tudományos és oktatási platformként működik” – mondta az Euronewsnak.
Frédérique Beaupertuis-Bressand, a timuridák történetének és művészetének szakértője a múzeumot értékes erőforrásként jellemezte a kutatók és a látogatók számára.
„Végre a kultúra megkapja a neki kijáró figyelmet. Láthatjuk ezeket a tárgyakat, megérinthetjük és tanulmányozhatjuk őket” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a gyűjteményekhez való hozzáférés újabb lehetőségeket teremt a történeti kutatás számára.
A Központ egy szélesebb, szakosodott intézményhálózathoz is kapcsolódik, köztük olyan nemzetközi kutatóközpontokhoz, amelyek Imám Buhárinak, Imám Termizinek és Imám Máturidinek vannak szentelve.
Sali Shahsivari, az Al-Furqan Iszlám Örökség Alapítvány ügyvezető igazgatója üdvözölte ezen intézmények bővülését, és úgy vélte, hogy hozzájárulnak a régió kulturális öröksége iránti nagyobb figyelemhez.
A párizsi eszmecserék feltárták a nemzetközi kutatási együttműködés lehetőségeit is, többek között közös vizsgálatok, a történelmi források digitalizálása és az akadémiai intézmények közötti szorosabb partnerség formájában. A Központ kiemelte digitális technológiák és mesterséges intelligencia alkalmazását a kulturális örökség kutatásában és bemutatásában.
A tanácskozások azt is vizsgálták, miként járulhat hozzá a közös kulturális örökség jobb megértése a különböző társadalmak közötti párbeszédhez.
„Olyan korban élünk, amikor a gyűlöletbeszéd rendkívül gyorsan terjed, ezért az olyan alkalmak, amikor leülhetünk, beszélgethetünk, eszmét cserélhetünk és párbeszédet folytathatunk, segítenek az embereknek megérteni egymást, és előkészítik az utat a béke kultúrája előtt” – mondta Salima Dalibey, az Iszlám Együttműködés Szervezetétől az Euronewsnak.