A politikusok gyűlöletre és félelemre építő retorikája a világ minden táján érezteti hatását.
HIRDETÉS„A magyar kormány ismét nem lehet büszke az emberi jogok területén nyújtott teljesítményére, bizonyos területeken még a csúfos 2016-os évhez képest is sokat romlott a helyzet.” - írja közleményében az Amnesty International. A jogvédő szervezet most publikálta a 2017-es esztendőről szóló Éves jelentését, amiben országonként veszi sorra az év meghatározó történéseit, jelenségeit.
A 2016-os évről ezt írták Magyarországról: “Több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.”
Ez a megállapítás 2017-re is érvényes a szervezet szerint: „Folytatódtak a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, többek között március óta a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyerekeket is, kivételt csak a 14 évesnél fiatalabb kísérő nélküli kiskorúak jelentenek. A törvénymódosítások azt is lehetővé tették, hogy minden irreguláris belépőt visszakísérjenek a magyar határkerítés túloldalára, vagyis az Országgyűlés törvényesítette a jogellenes visszaküldéseket. A tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drámaian lecsökkent: 2017 végén napi 5-5, azóta ez 1-1 menedékkérelmet regisztrálnak. A legalizált visszakísérések és a kérelmek benyújtásának korlátozása pedig azt jelenti, hogy 6000-8000 ember rekedt rossz körülmények között Szerbiában, kitéve a hajléktalanság vagy a Macedóniába és Bulgáriába való jogellenes visszaküldés veszélyének.”
Az Amnesty International jelentése kitér arra is, hogy Magyarország súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára is. A felsőoktatási törvény módosítása elsősorban a Central European University-t hozta rendkívül nehéz helyzetbe.
Részletesen írnak arról is, hogy a kormány évek óta tartó, a független civil szervezeteket megbélyegző és ellenségként beállító gyűlöletkampánya mellett az Országgyűlés tavaly elfogadott egy súlyosan jogkorlátozó és alaptörvény-ellenes törvényt, amely nehéz helyzetbe hozza azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről is kapnak támogatást.
“Küzdelmes év van mögöttünk, és sajnos minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány továbbra sem kíván javítani a kiábrándító emberi jogi teljesítményén.” - mondta a Népszavának nyilatkozva Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. “Elképesztően szomorú azt látni, hogy bár azt gondoltuk, ennél már nem lehet rosszabb a Magyarországra érkező menekültek és migránsok helyzete, a hatóságoknak még ezen is sikerült sokat rontaniuk a kegyetlen és jogsértő fogvatartással és a visszaküldésekkel. Azokat a szervezeteket pedig, amelyek ezeknek az embereknek próbálnak meg segíteni vagy felemelik szavukat a jogsértések ellen, minden lehetséges eszközzel megpróbálják elhallgattatni. Ne legyenek kétségeink, a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő civilellenes törvényjavaslat-csomag egyetlen célt szolgál, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat és eltiporják azokat, akik másként gondolkodnak. Ez az Európai Unióban elfogadhatatlan.”
Az AI szerint a kormányoknak fel kell lépniük az egyre súlyosabb társadalmi igazságtalanságok ellen. A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a világon milliók számára jelent egyre nagyobb kihívást, hogy hozzájussanak az olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a lakhatás, élelem vagy orvosi ellátás.
Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy amennyiben a kormányok nem számolják fel a szegénység és egyenlőtlenség kiváltó okait, nagy esély van rá, hogy a nagyon komoly tiltakozások kezdődjenek. “A világ minden táján emberek milliói kényszerülnek arra, hogy elviselhetetlen körülmények között éljenek, mert nem jutnak hozzá megfelelő élelemhez, tiszta vízhez, egészségügyi ellátáshoz és lakáshoz. Ha az embereket megfosztják ezektől a jogaiktól, az komoly kétségbeesést szül. Venezuelától Iránig annak vagyunk a tanúi, ahogyan rémisztő méreteket ölt a társadalmi elégedetlenség.” - magyarázza Salil Shetty.
Ahelyett, hogy megpróbálják elhallgattatni az embereket, a kormányoknak azzal kellene inkább foglalkozniuk, hogy megoldásokat találjanak a problémáikra, mutat rá a szervezet. Az Ai úgy véli, hogy kezdetnek megtenné, hogy békén hagyják a munkájukat végző újságírókat, civil szervezeteket és a hatalommal szembeni kontrollt jelentő más szereplőket. “Annak a történelmi korszaknak vagyunk a tanúi, amikor egyre többen emelik fel a szavukat, és kezdik követelni egy igazságosabb társadalom létrehozását. Ha a vezetők nem tudnak mit kezdeni a tiltakozásokat kiváltó problémákkal, akkor azzal a saját pozíciójukat érvénytelenítik. Az emberek világossá tették, hogy ismerik a jogaikat: most a kormányokon a sor, hogy megmutassák, odafigyelnek az állampolgáraikra.”
Az Amnesty International a 2017-es Éves jelentése szerint a különféle kormányok és politikusok gyűlöletre és félelemre építő retorikája a világ minden táján érezteti hatását, és komoly fenyegetést jelent mindannyiunkra nézve. A szervezet arra is talált példákat, hogy fiatalabb és idősebb aktivisták kezdik saját kezükbe venni a sorsukat, és a világ számos pontján kezdtek el kampányolni egy igazságosabb társadalomért. „Ez jelenti a remény fő forrását a 2017-es év során” - írja az AI közleménye.