EventsEseményekPodcasts
Loader
Find Us
HIRDETÉS

Csökkent a menedékkérők száma Németországban

Csökkent a menedékkérők száma Németországban
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
Közzétéve:
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A 186 ezer menedékkérelem még mindig túl sok - mondta a berlini belügyminiszter.

HIRDETÉS

Jelentősen, 186 ezerre csökkent 2017-ben a regisztrált új menedékkérők száma Németországban.

Thomas de Maiziere belügyminiszter az adatról b eszámolva hozzátette: 2016-ban még 280 ezren folyamodtak menekültstátuszért, a csúcs pedig 2015-ben volt, akkor 890 ezren. A csökkenő trend ellenére a belügyminiszter a tavalyi számot még mindig túl magasnak nevezte, noha arról nem beszélt, hogy a berlini kormány évente hány új menedékkérő érkezését tartaná elfogadható mértéknek. Az Amnesty International Németország menekültügyi szakértője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a menekültek családegyesítései új kérdéseket vetnek fel.

  • A bíróságok igyekeznek helyreállítani az ítéleteik minőségét - vélte Franziska Vilmar. - Egy olyan minőséget, ami nem létezett a Szövetségi Bevándorlási Hivatal korábbi adminisztratív eljárásaiban. Ezzel a következő kormány is arra a következtetésre juthat, hogy ha a bíróságok túlterheltek, talán el kellene különítenünk egymástól a másodlagosan védett menekültek családegyesítési kérelmeit más menekültek ügyeitől. Mert pillanatnyilag a panaszok főként arra irányulnak, hogy jogot nyerjenek a családegyesítésre.

Franciaországban tavaly rekordot döntött a menedékért folyamodók száma: a menekültügyi hivatal vezetője 17 százalékos bővülést, 100 ezer fölötti létszámot említett. A listát még úgy is az albánok vezetik, hogy jóval kisebb esélyük van a menekültstátuszra, mint a háborús övezetekből érkezőknek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kitoloncolná a német kancellár a súlyos bűncselekményeket elkövető menekülteket

A szélsőjobb térnyerése ellen emelt szót a francia elnök

Német fordulat a bevándorláspolitikában: valós igény vagy politikai játszma?